Magyarországon sok fiatal hallgat magyar, illetve külföldi zenéket egyaránt, vajon melyik a népszerűbb mostanság, és a pár éve hazánkba betört a Kpop világa, miért vált ennyire felkapottá nálunk is?
Mi is az a Kpop és honnan indult el?
A Kpop a Korean pop rövidítése, ami egy Dél-Koreából kiinduló „hallyu” néven ismert irányzatból vált ki az 1950-es, illetve 60-as években, a mai formájában. Az amerikai zene inspirálta, több műfaj keveredéséből áll össze, pop, rap, R’n’B’, ballada, hip-hop, EDM, illetve elektro-pop elemeket is felhasználnak benne. Nem csak egy zenei műfajról beszélhetünk, bele tartoznak még a sorozatok, a kozmetikumok, a videójátékok és még sok egyéb más. Az 1957-es évben az American Forces Korea Network rádió elindításával ismerkedtek meg elsőnek a koreai emberek a rock, jazz és pop műfajokkal, ez alapozta meg a mai „bálvány” kultúrát.
Honnan indult el a magyar zenei irányzat?
A magyar zenei irányzat az 1960-as években indult el a Táncdalfesztivállal, ami már a televíziókban megtekinthető volt. A beatzenék kezdtek el ekkor terjedni ennek hatására a fővárosban és a vidéken egyre több művelődési ház, klub nyílt. Hazánkban is Beatles lázban égtek, mint szinte a világon bárhol, ezzel egy időben itthon elkezdődtek a dalszövegírások és a zenék írása. Ezeket a zenék leginkább még rádión és televízión keresztül terjedtek. A mai könnyűzenék alapjai több műfajt is takar, ezekből párat felsorolok: trap, rap, mulatós, magyar alter, balkáni zene, cigányzene. Ezek megtalálhatóak Azariah, Desh, Carson coma és T.Danny zenéiben.
Miben különböznek egymástól?
A kiadók szerepei teljesen mások, mint a nyugati országban, lásd nálunk. Az összes háttér feladatokat ők intézik, amiben benne van a marketing, a menedzser, a stylist, a testőrök, az edzők stb. Egy ideig együtt laknak az együttes tagjai, egy úgynevezett sztár kollégiumban. A zenészeken kívül még színészeket is menedzselnek. Három nagy kiadó alapította meg ezeket a szabályokat, SM Entertainment, a YG Entertainment és a JYP Entertainment. Manapság már ide sorolható, mint nagy kiadó a Hybe, ami régebbi nevén Big Hit Entertainment néven volt ismert.
Itthon kevésbé vannak felépítve az együttesek, nem úgy, mint Dél – Koreában, ahol mindenkinek megvan a szerepe, azaz valaki vezető, valaki főtáncos és így tovább. Erre nyugatabb országokban sokszor csak egy haveri társaság összeáll zenélni, akik tudnak esetleg hangszeren játszani és énekelni. A Kpop együtteseket megtervezik, van egy bizonyos gyakornoki idő, ami anno legalább 5-6 évet jelentett. A mai felgyorsult világban, már nem feltétlen ilyen hosszú. Ezekben az években megtanulnak énekelni, táncolni, a közösségi médiában szerepelni. A leghosszabb idejű gyakornoki idő: 15 év volt és a legrövidebb, pedig 3 nap. Ebből látszik, hogy milyen különbözőek lehetnek ezek az időszakok.
Ugyebár ismerjük, hogy a magyar vagy akár egy amerikai együttesnek, énekesnek az albumja általában egy lemezből áll. A Kpop albumok egy kicsit változatosabbak, előfordul mikor maguk az együttes tagjai tervezik meg. Van benne fotókönyv, matricák, poszterek, maga a lemez, illetve találhatóak benne fotókártyák, amiket a rajongók gyűjtenek, de akár még cserélgetik is egymás között.
Magyarországon koncerteket szoktak szervezni, sokszor fesztiválok keretein belül, például a Szigeten, SZIN-en. Ezek általában egy órások szoktak lenni. A Kpop világában a koncertek legalább két óra hosszúak, rengeteget beszélgetnek, játszanak a rajongókkal. Nagyon színvonalasok az előadásaik. Egy Kpop koncerten feltűnnek világító rudak vagy épp gömbök, ezeket lightsticknek hívják, minden egyes bandának más és más a formája, a színe.
A magyar könnyűzenei előadók még nem voltak világturnén, viszont a Kpop világában szinte mindegyik együttes igen. Amikor ilyen turnét szerveznek, akkor Amerikai Egyesült Államoktól, Európán keresztül és Ázsiáig több országot meglátogatnak. Voltak olyan együttesek, akik hazánkat is meglátogatták, akár csak egy rendezvény keretein belül.
Magyarországon a média használat megengedett az előadók számára. Viszont Dél-Koreában nem igazán lehet alkalmazni a nemzetközileg használt és elismert közösségi platformokat, gondolok itt Instagramra, Twittere és egyebekre. Ahol tudnak kommunikálni a rajongókkal, az a platform a Weverse és a Bubble.
Ezen a platformon keresztül élőzni szoktak, ahol a rajongók kérdéseire is válaszolnak, van amikor több millióan nézik az idolokat. Olyan rajongókkal is találkozhatnak, akik mániákusak, úgy nevezik őket, hogy saesengek. Például a BTS-nek az egyik legnépszerűbb tagja, Jungkook házába bekopogtatott és a figyelmeztetések ellenére sem hagyta abba vagy egy másik eset, Stray kids fiú együttesnek tagjának, Hyunjin-nak a magánlakásának címét és telefonszámát is kiderítették. A kiadók igyekeznek védeni az előadóikat ezektől a rajongóktól.
A magyar videókban egyszerű ruhát viselnek az előadók, de például egy Kpop klipjében sokkal változatosabb, kihívóbb, színesebb. Egy klipben akár több szettben is megjelenhetnek az együttes tagjai.
A színeknek is vannak jelentései a videókban. A rózsaszín a frissességet és az átláthatóságot tükrözi, a kék a nyugalmat és a titokzatosságot, a lila szín az átláthatóságot és az érzelmi mélységet. A fehér Koreában eléggé meghatározó, mivel a gyásznak a jelképe, de még a tisztaságot is sugallja. A piros és az arany szín eléggé ötvöződik, mind a kettő egy uralkodó csak a piros az a szenvedélyt és az erőt, illetve az arany a hatalmat és az isteni rangot mutatja. Végül van még a fekete, ami szintén elég sok helyen megjelenik, ami nem csak a sötétséget szimbolizálja, hanem a méltóságot és a belső erőt egyaránt. A színeken kívül még találkozhatunk egyén szimbólumokkal. A Nap-Hold páros az ellentétek vonzását, a harmóniát érzékelteti. A virágzás, illetve a hervadás a mulandóság szépségét ábrázolja, ezt leginkább a cseresznyefa virággal szimbolizálják, mivel az Ázsia egyik legértékesebb eseménye, akár Dél-Koreában, akár Japánban. A darvak a hosszú életet, a pillangók az újjászületést jelképezik. Észre vehetünk még egyéb dekorációt is, ilyen lehet a hanbok, ami Dél-Korea népviselete, a maszkok és a legyezők mellett.
Ezzel szemben a magyar jelképek ennyire nem jelennek meg a videoklipekben vagy koncerteken. A koncerteken körülbelül három szín, ami felváltva megjelenik, a zöld, a piros és a kék. A klipekben ilyen jellegű jelképek, hasonlóságok nem fedezhetőek fel.
Egy kis statisztikát végeztem, hogy egy magyar, illetve Kpop előadót mennyien hallgatnak, ehhez segítségül hívtam a Spotify zenei alkalmazást. Ez havi nézetben mutatja, hogy mennyien hallgatják az egyes együtteseket és előadókat.
Két műfaj hasonlósága
Mind a két stílus eléggé keveri a zenei műfajokat. Akár egy banda vagy előadó több műfajt keverhet. Egy zenében, vagy akár csak a stílust váltogatják.
A rajongótáborok mind a két stílusban meg tudják mutatni a rajongásukat, itt gondolok például a mercehkre, amik lehetnek pólók, táskák, kitűző, kulcstartó. Sok esetben hűségesek a kedvenceikhez. Akár a Kpopban, akár a magyar popban is vannak találkozók, amiket maguk a rajongók szerveznek meg egymásnak. Ekkor meg tudják beszélni, ki miért szereti azt a bizonyos zenét, előadót.
A Kpop-ban legalább két különböző nyelven íródnak a dalszövegek, azaz a koreai és angol, előfordul, hogy a japán és a kínai nyelveket is használják. A magyar popkultúrában általában magyarul énekelnek. A mai Z generációs énekesek már az angol nyelvet egyaránt használják, mint a szlenget is előszeretettel beépítik a dalszövegeikbe.
A Kpop világában van egy úgy nevezett „era”, ami alapján meg lehet mondani, hogy mikor, melyik évben volt az a bizonyos zene sláger, akár egy ruháról, hajszínről stb. Ez lassan a magyar előadóknál is felfedezhető. Például a zene stílusáról, témájáról vagy épp az öltözékről.
Két zene műfaj képviselői régen és most
A Kpop első képviselője Seo Taiji and Boys 1992-től. Aztán kicsivel később a Bigbang (2006) és a 2Ne1 (2009) volt egy generációban. Debütálásuk után a Bts (2013) és a Blackpink (2016) 2017-es évben került jobban a köztudatba. Rajtuk kívül még népszerű PSY (2001), akit a Gangnam Style című zenéjéről mindenki ismer. A fiatalabb korosztályú Kpop rajongók, pedig inkább a Babymonster (2023) lány együttesért, illetve a Stray kids (2018) nevű fiú bandáért rajonganak. Ezeken a bandákon kívül még rengeteg van, akiket napi szinten hallgatnak a rajongók.
Magyarországon a régebbi képviselők közül vannak, akik a mai napig koncerteznek és figyelik a fejlődéseket. Ilyen például Neoton família, Edda, Korda György és Balázs Klári. A 2010-es években megjelentek fiatalabb előadók, Flour Tomi, Wellhello, Halott Pénz és lehetne sorolni. Mostanság pedig a népszerűbbek a fent, a statisztikában is említett énekesek, azaz Desh, Azariah, T.Danny és Dzsúdló. Lehetne még a listát folytatni, ők talán a legnépszerűbbek és legismertebbek.
Konklúzió
Ebben a cikkben láthatjuk, hogy a két kultúra mennyire eltér egymástól, még akár zenében is. A rajongás, viszont bárhol és bármilyen formában előfordul a világ minden részén. Hazánkban is meg vannak azok a bizonyos rajongási attitűdök, mint például a koncertekre járás vagy a mercheket gyűjtése. A rajongásnak a tárgya mindegy, hogy ki vagy mi, a lényeg a közösség, legyen az a Kpop vagy a magyar pop.
Források
https://www.hashtagmagazin.net/cooltur-koktel/muveszet/fejezetek-az-50-eves-magyar-pop-tortenetebol-1–resz-1967
https://xiablog.blog.hu/2014/05/07/k-pop_101_2_fejezet_az_egyuttesek_felepitese_kepzese
https://xiablog.blog.hu/2014/10/04/k-pop_101_3_fejezet_a_kiadok
https://emastered.com/hu/blog/what-is-k-pop
https://www.youtube.com/watch?v=9bNlmp0ZqxQ&t=32s
https://www.bbc.com/news/articles/c9v2d9edx9wo
https://wakeup.hu/k-pop-egy-univerzum-amibe-ha-beleesunk-elnyel-mint-egy-erzesekkel-szinekkel-teli-feketelyuk/
https://24.hu/kultura/2023/10/28/azahriah-zene-stilusok-lakodalmas-tancdalfesztival-balkan-slagerek-csomag/
Képek forrásai: saját készítésű fénykép, Pinterest, https://knest.hu/wp-content/uploads/2024/11/kpop-koncertek-europaban.jpg
