Top 5 Ezen a héten

Kapcsolódó cikkek

Báthory Erzsébet – A vérgrófnő, akinek története évszázadok óta borzolja a kedélyeket

Szerző: Gáspár Kitti

Egy asszony, akinek nevét évszázadok óta vérrel, kegyetlenséggel és hátborzongató legendákkal kapcsolják össze. Báthory Erzsébetet sokan a történelem egyik leghírhedtebb női sorozatgyilkosaként tartják számon, akiről azt beszélik, fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét. De vajon valóban egy kegyetlen szörnyeteg rejtőzött a grófnő alakja mögött, vagy egy hatalmas vagyonnal rendelkező asszony vált egy korabeli hatalmi játszma áldozatává?

(Borítókép: Báthory Erzsébet protréja – forrás: Wikipédia)

A történelem számos olyan személyt ismer, akiknek neve mára összeforrt a borzalommal. Egyesek valóban kegyetlen tetteikkel váltak hírhedtté, mások történetét az évszázadok során kiszínezett elbeszélések és legendák formálták át. Báthory Erzsébet neve kétségkívül az utóbbiak közé tartozik. A magyar főnemesi családból származó asszony története a mai napig megosztja a kutatókat: miközben a köztudatban vérszomjas grófnőként él, a fennmaradt dokumentumok korántsem támasztanak alá minden róla szóló rémtörténetet.

Egy előkelő család sarja

Báthory Erzsébet 1560-ban született az egyik legbefolyásosabb magyar főnemesi család gyermekeként. A Báthoryak jelentős politikai és társadalmi hatalommal rendelkeztek, így Erzsébet már fiatal korától egy kiváltságos világ részese volt. Korának nemesi szokásai szerint házassága is elsősorban családi és politikai érdekeket szolgált.

Mindössze tizenöt éves volt, amikor 1575-ben feleségül ment Nádasdy Ferenchez. Férje a korszak egyik jelentős katonai szereplője volt, akit a török elleni harcok miatt a későbbi hagyományban gyakran „Fekete bégként” emlegettek. Házasságukból több gyermek született, Erzsébet pedig idővel a családi birtokok és gazdasági ügyek irányításában is fontos szerepet vállalt.

A házaspár egyik legismertebb lakhelye a mai Szlovákia területén található csejtei vár volt. Nádasdy 1604-ben bekövetkezett halála után Erzsébet özvegyként hatalmas vagyont és jelentős birtokokat örökölt. Ez azonban nem csupán kiváltságot, hanem komoly felelősséget is jelentett számára. Egy ilyen befolyásos vagyon kezelése és megvédése a korszakban korántsem volt egyszerű feladat.

A vár falai között rejtőző borzalmak

Báthory Erzsébet neve igazán férje halála után kezdett összeforrni a kegyetlenséggel. A környéken egyre több olyan híresztelés terjedt, amelyek szerint a grófnő fiatal lányokat kínoztatott és öletett meg. A történetek szerint a szolgálatában álló cselédek és segítők közreműködésével számos áldozatot csaltak a várba, ahol embertelen bánásmód várt rájuk.

A későbbi beszámolók rendkívül kegyetlen módszerekről számoltak be. A legendákban megjelentek a kínzások, a megcsonkított testek és a fiatal lányok rejtélyes eltűnései. Az áldozatok számát egyes elbeszélések több százra, sőt hatszáz fölé tették.

A legismertebb történet azonban nem is feltétlenül a gyilkosságokról, hanem az állítólagos örök fiatalság iránti megszállottságáról szól. A legenda szerint Erzsébet egy alkalommal megütötte egyik szolgálólányát, akinek vére a kezére fröccsent. A grófnő állítólag úgy vélte, hogy a vérrel érintkező bőrfelület megszépült és megfiatalodott. Ettől kezdve fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét és elkerülje az öregedést.

A történet kétségkívül hátborzongató, azonban van egy fontos részlet: a vérben fürdés legendája nem szerepel a fennmaradt korabeli tanúvallomásokban. Ez az elbeszélés csak jóval később, 1729-ben jelent meg írásban, több mint egy évszázaddal Erzsébet halála után. Vagyis a vérgrófnő legismertebb történetének egyik legfontosabb eleme nem bizonyított történelmi tény, hanem utólag kialakult legenda.

Csók István – Báthory Erzsébet merényletéről készült alkotása

Vizsgálat, vádak és hatalmi játszmák

1610-ben Thurzó György nádor vizsgálatot indított Báthory Erzsébet ellen. A grófnőt azzal vádolták, hogy birtokain fiatal lányokat kínoztatott és gyilkoltatott meg. Az ügy kivizsgálása során több száz tanút hallgattak ki, a vallomások pedig súlyos állításokat tartalmaztak.

A történet egyik legérdekesebb és egyben legvitatottabb része, hogy Erzsébet maga nem állt hagyományos bírósági tárgyalás elé. Miközben több szolgáját bűnösnek találták, és kivégezték, a grófnőt saját csejtei várába zárták. A vele szembeni eljárás végül nem jutott el az ítélethirdetésig.

Felmerül a kérdés: miért nem kapott lehetőséget arra, hogy egy teljes bírósági eljárás keretében védekezzen? Egyes történészek szerint a háttérben politikai és vagyoni érdekek is meghúzódhattak. Erzsébet hatalmas birtokokkal rendelkezett, ráadásul két rendkívül befolyásos főnemesi család, a Báthoryak és a Nádasdyak örököseként komoly társadalmi súllyal bírt.

Fontos azonban, hogy a politikai összeesküvés elmélete sem tekinthető bizonyított ténynek. A fennmaradt dokumentumok alapján a vádak egy része komoly vizsgálatot igényel, de azt sem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egész történet pusztán kitaláció volt.

Az utolsó évek a csejtei várban

Báthory Erzsébet életének utolsó éveit fogságban töltötte. A korábban hatalmas birtokok felett rendelkező asszony most saját várának falai közé szorult. Nem térhetett vissza korábbi életéhez, és az ellene indított eljárás sem zárult le hagyományos módon. 1614. augusztus 21-én, 54 éves korában halt meg Csejtén. Halálával azonban története korántsem ért véget. Sőt, az évszázadok során egyre több hátborzongató részlet került elő az életéről, amelyek tovább erősítették a róla kialakult szörnyetegképet.

A legenda, amely túlélte az évszázadokat

Báthory Erzsébet alakja az évszázadok során messze túlnőtt a történelmi személyiségén. A vérgrófnő története regényeket, filmeket és különböző művészeti alkotásokat ihletett. A Drakulához hasonlóan sötét, misztikus alakja a horrorirodalom és a popkultúra egyik visszatérő figurájává vált.

A történészek számára azonban továbbra is komoly kérdés, hogy pontosan mi történhetett a csejtei vár falai között. A fennmaradt dokumentumok, a tanúvallomások és a későbbi elbeszélések nem minden esetben támasztják alá egymást. Annyi bizonyos, hogy Erzsébetet súlyos bűncselekményekkel vádolták, több szolgáját pedig kivégezték, ugyanakkor ő maga soha nem kapott jogerős ítéletet.

Talán éppen ez teszi történetét ennyire különlegessé. Báthory Erzsébet egyszerre vált a kegyetlenség jelképévé és a történelem egyik legtöbbet vitatott nőalakjává. Vajon valóban egy vérszomjas asszony élt a csejtei várban, vagy egy hatalmas befolyással rendelkező főnemes történetét formálták át az utókor félelmei és képzelete? A választ több mint négyszáz év távlatából sem ismerjük teljes bizonyossággal.

Népszerű cikkeink