Éveken át lehetett hallani, hogy bajban van a könyvpiac. A Harry Potter és az Alkonyat-láz lecsengése után úgy tűnt, mintha egyre kevesebben olvasnának. A könyvesboltok forgalma is visszaesett, és sokan már a papíralapú könyvkultúra végét látták.
Aztán jött a TikTok, vele együtt pedig a BookTok, ami hatással lett az olvasási szokásokra és a könyveladásokra. Feledésbe merült regények kaptak második esélyt, és olyan sorozatok is hatalmas népszerűségre tettek szert, amelyek évekkel korábban jelentek meg.
Az érzelmi sokk
A BookTokon nem a hátoldali fülszövegek felolvasása működik, hanem az, ha valaki saját élményt és érzelmet társít egy könyvhöz. A készítők könnyen felismerhető, gyorsan fogyasztható formátumokhoz nyúlnak. Ilyenek például az „ezt olvasd el, ha…” típusú ajánlók, amelyek egy konkrét életérzéshez vagy problémához kapcsolnak egy könyvet, illetve az „igen, nem, talán” videók, ahol a készítő egy nagy kupac könyvből válogatva, egy-egy szóval mondja el, hogy melyik könyveket ajánlja. A legnagyobb hatást azonban talán a reakció videók váltják ki: a készítő nem meséli el a cselekményt, egyszerűen csak a regény utolsó oldalait olvassa vörösre sírt szemmel, vagy örömében ugrálva, esetleg eljátssza a könyv fizikai megsemmisítését. Ez az érzelmi reakció kelti fel a kíváncsiságot. Vajon ránk is ilyen hatással lenne a történet, vagy ez csak túlzás? Sokszor éppen azért veszünk meg egy könyvet, hogy kiderítsük, valóban megérdemli-e a körülötte kialakult felhajtást.
Ez különösen jól működik olyan történeteknél, amelyek erős érzelmi reakciót váltanak ki. Erre az egyik legismertebb példa Colleen Hoover és a Velünk véget ér (It ends with us) esete. A 2016-ban megjelent regény nem azonnal vált világsikerré. A bántalmazó kapcsolatról szóló történetről rengeteg videó készült, és a könyv felkerült a New York Times bestseller listájára. Később film is készült belőle Blake Lively főszereplésével.
A romantasy-láz: a méregdrága tündérek
Ha Colleen Hoover könyvei a romantikus történetekel mutatták meg a BookTok erejét, Sarah J. Maas regényei ugyanezt a fantasy műfajban tették láthatóvá. A Tüskék és rózsák udvara (A Court of Thorns and Roses – ACOTAR) első része 2015-ben jelent meg. Eleinte csak egy volt a sok young adult sorozat közül, amíg a BookTok fel nem fedezte magának a történetet, és hatalmas rajongótáborra tett szert. Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbb lett a romantasy (fantasy + romance) műfaja.
Sarah J. Maas könyvei hazánkban sokáig készlethiányosak voltak. Elég volt felmenni a Vintedre, a Molyra vagy Facebook-csoportokba: döbbenetes volt látni, hogy az eredetileg 3-4 ezer forintos, puhafedeles kötetekért licit nélkül is simán elkértek 15-20 ezer forintot. Sokan anélkül követték ezt a divathullámot, hogy tudták volna, tetszeni fog-e nekik a történet. Amikor pedig a Könyvmolyképző újra kiadta a köteteket, az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a kiadó weboldala sem bírta az első rohamot.
A BookTok hatás
Egy dolgot azért érdemes tisztázni: ez nem a szépirodalmi műfajnak segített, hanem a szórakoztató könyveket pörgette fel. Elsősorban nem a verseket vagy a kötelező olvasmányokat részesíti előnyben a BookTok. Továbbá lehet vitatkozni azon, hogy a felszínessé teszi-e az olvasást, vagy mennyire árt az irodalmi ízlésnek. Van azonban egy hatása, amit nehéz lenne figyelmen kívül hagyni: sok ember kezdett el újra vagy először olvasni.
Igazából van abban valami végtelenül ironikus, hogy miközben manapság egyetlen videóra alig 7 másodpercet szánunk, ugyanez a hét másodperc képes rávenni arra, hogy 800–900 oldalas, téglák súlyával versengő könyveket cipeljünk haza és olvassunk el. Nem látunk a jövőbe, így nem tudjuk, ez a későbbiekben, hogy alakul majd. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy a könyveknek sikerült megtalálni a helyüket egy olyan platformon, amelyről elsőre senki nem gondolta volna, hogy komoly szerepe lesz az olvasás népszerűsítésében.
