A felsőoktatási intézmények indulásuktól kezdve egészen napjainkig rendelkeznek bemeneti követelményekkel. A jelentkezés, a bejutás és a beiratkozás sok adminisztrációval jár, mind a felvételiző és a felvevő szempontjából. A jelentkezési rendszer és a követelmények az idő haladásával párhuzamosan fejlődtek és változtak. Amíg mindenki a jelen felvételijén izgul érdemes visszatekinteni a 20. század felvételi rendszerére és összehasonlítani azt a maival.
100 évvel ezelőtt elég volt a középiskolai érettségi bizonyítvány beküldése, ahhoz, hogy megfeleljünk a felsőoktatási intézmények elvárásaihoz és valamelyik képzésen folytathassuk a tanulmányainkat. Bár voltak olyan szakok, ahová reáliskolai érettségi kellet, például a műegyetemre, matematikai és természettudományi szakokra vagy akár a bányászati és erdészeti akadémiára. De az akkori érettségi nem olyan volt, mint a mai, akkoriban még minden tárgyból érettségiztek a diákok. Később elkezdték szorgalmazni az egyetemen tartott felvételi vizsgáknak a bevezetését, sőt sokszor olyan is előfordult, hogy a diákoknak be kellett járni egy-két egyetemi kurzusra és abból levizsgázni. Így tudta felmérni az adott felsőoktatási intézmény a jelentkezők képességeit.
A nők előtt sokáig zárva volt a felsőoktatás kapuja. 1895-től felvételizhettek, de csak bölcsészettudományi és orvosi szakokra. Majd az 1900-as évektől egy miniszteri rendelet szerint csak a jeles érdemjegyekkel rendelkező nőket vették fel. 1918-tól lett szabad a nőknek teljes jogon, bármilyen szakra jelentkezni.
Régen is léteztek ifjúsági szervezetek. Ma azt mondanánk, hogy ez a HÖK, de ha jobban megnézzük kiderül, hogy ezek egy kicsit másképp működtek. Inkább ifjúsági politikai alakulatok voltak, nem pedig a diákélet megsegítésre irányult a feladatuk. Társadalmi jellegűek voltak és gyakran valamilyen ideológiához kötődtek. Ilyen volt például a Piros-Fehér‑Zöld Blokk, a Galilei Kör és az Egyetemi Kör. Csak később alakult át karhatalmi feladatokat ellátó szervezetté.
Természetesen az érettségi bizonyítványon kívül szükség volt még erkölcsi bizonyítványra és a 17. életévét be kellett hogy töltse a jelentkező. Egyes szakokon előképzettséget is elvártak. A nyelvvizsga bizonyítványok már ekkor is pluszpontokat értek. Volt olyan időszak, amikor az érettségit indigó papíron kellett beadni. Ebből az egyik példányt a középiskola javította, a másikat pedig az egyetem, ez alapján bírálták el a bejutást. Majd sok egyetemen bevezették a külön írásbeli és szóbeli vizsgákat, az érettségitől függetlenül. A szocializmus idején elég nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, általában protekcióval lehetett ezt elérni.
A múlt rendszerhez képest talán az a legnagyobb különbség, hogy minden adatot, eredményt online kell benyújtani. Régen a posta volt a fő médium felvételiző és felvevő között.
Aki ma felvételizik, annak viszont nagyon oda kell figyelni arra, hogy mindenképpen tegyen legalább egy darab emeltszintű érettségit, és ha lehet akkor ezt olyan tárgyból, amilyen szakterületen szeretne továbbtanulni. 2020-tól kötelező a B2-es komplex nyelvvizsga a felsőoktatásba való bekerüléshez. A szóbeli elbeszélgetések ma már nem jellemzőek, inkább csak a master képzéseknél, de ha tanári szakra jelentkezik valaki, akkor van egy tanári alkalmassági elbeszélgetés.
Ma kétféle pontszámítás lehetséges:
-
tanulmányi pontok (200 pont) + érettségi pontok (200 pont)
-
duplázás: érettségi pontok duplán számolva (400 pont)
Ezekre még rájön mind a két esetben 100 többletpont. Így maximálisan 500 pontot lehet elérni. Többletpontokat lehet kapni emelt szintű érettségiért, OKTV helyezésekért, nyelvvizsgákért. Hogyha valaki nemzetiséginek van bejelentve, vagy esetleg terhes az is növelheti a bejutási esélyeket.
Jelenleg 2020. február 15-éig van ideje mindenkinek eldönteni, hogy szeretne-e és hogy hol szeretné felsőoktatási tanulmányait folytatni. A felvételi eredmények pedig minden év hagyománya szerint július végén derülnek ki.
Natali
Felhasznált irodalom:
Kissné Bognár Krisztina, Molnár László, Osváth Zsolt: Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században, az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése. Budapest, 2010.
