2024. november. 21., csütörtök

Top 5 Ezen a héten

Kapcsolódó cikkek

Tökre nem vágjuk, mióta faragunk tököt Magyarországon

Mára szinte minden háztartásban szokássá vált a tökfaragás. Az elkészült alkotások olykor ijesztőek, de lehetnek aranyosak, viccesek is. A bevállalósaknak pedig nem kell leragadni a szem, száj, orrnál. Egyre nagyobb trend macskákat, csontvázakat vagy akár kedvenc filmkarakterünket kifaragni. A tökfaragás hagyománya viszont sokkal messzebbre nyúlik vissza hazánkban, mint azt gondolnánk. Kultúránkban halloweeni szimbólumként tartják számon, de cikkünkben azt is megtudhatod régen mire használták a töklámpásokat.

Fénylik, mint Salamon töke!

A legelső töklámpásról szóló történet egy Árpád-házi királyunk, Salamon nevéhez fűződik. Salamon és László a trónt akarták, végül 1081-ben László lett a magyar király. Salamon ezt elismerte, ezért cserébe megtarthatta királyi címét és udvartartást is rendeltek mellé. Ám Salamon nem érte be ennyivel, vissza akarta szerezni a trónt. László óvintézkedésből a visegrádi vár egyik tornyába záratta be Salamont. Az őröknek parancsba adta, hogy éjjel is őrizniük kell a rabot, így sötétedés után töklámpásokkal világították be a tornyot. Salamont ezáltal éjszaka is szemmel tudták tartani. A lámások a Dunáról érkező hajósoknak is segítségükre voltak, úgyhogy innen ered a mondás:

Fénylik, mint Salamon töke

Hiába hangoztatják, hogy nálunk Mindenszentek van, nem halloween, a tökfaragás egy európai és magyar hagyomány volt eredetileg, amit átvettek az amerikaiak, ahol viszont szerves részéve is vált az ünnepnek. Magyarországon a két világháború között is készítettek lámpásokat, vagyis akkori nevén tökvicsorikat. Azonban amikor a második világháború után kezdet elterjedni nálunk is a halloween őrület, elfeledkeztünk kultúránk ezen kincséről.

Halloweeni tökök régen és ma

Régen kizárólag takarmánytökből készültek a lámpások és a céljuk elsősorban az ijesztgetés volt. Úgy hitték ezzel távol tartják a háztól a gonosz szellemeket. Más hiedelmek szerint a lámpások segítettek a halott lelkeknek hazatalálni. Egy racionális indoka is volt a töklámpásoknak, ugyanis a temetőbe menet a tökbe rakott mécsest kevésbé fújta el a szél.

Fotó: MTI/Mónus Márton

Ez a néphagyomány mostanra inkább csak egy dekorációs elem, és a kisebbek körében vált népszerűvé, de évről évre egyre több felnőtt is elkészíti saját, egyedi tökét, amit versenyekre is benevez. A szokás elterjedése nem is meglepő hiszen nem kell hozzá más csak egy tök, egy toll és egy kés és egy kanál, na meg a kreativitásunk. A lámpásokat hivatalosan október 31-én kell kirakni.

A tökfaragás tehát világszinten elterjedt és mi is büszkén őrizzük évről évre ezt a kulturális örökséget.

A képek forrása: Pixabay és MTI

A cikk forrásai: itt és itt érhetőek el.

Népszerű cikkeink