A szünet nélküli teljesítménykényszer és az állandó online jelenlét korát éljük. Ebben a felgyorsult életritmusban az idegrendszerünk a nap végére sem tud kikapcsolni. A felgyülemlett feszültség a késő esti órákban éri el a csúcspontját, amikor a csendben hirtelen egyedül maradunk a gondolatainkkal. Amikor éjfélkor kinyitjuk a hűtőt, a testünk valójában nem ételt, hanem megnyugvást keres.
A kortizol és a hormonális csapda. A napközbeni stressz hatására a szervezetünk kortizolt (stresszhormont) bocsát ki. A kortizolt sokan negatív aspektusában említik, ám azzal is fontos tisztában lennünk, hogy e hormon nélkül nem tudnánk működni. Ezt a hormont a mellékvesekéreg termeli, és kulcsfontosságú szervezetünk helyes működése érdekében. Elengedhetetlen a szervezet szénhidrát – zsír és fehérje anyagcseréjében, szabályozza a vérnyomást, a vércukorszintet és gyulladáscsökkentő hatással bír. Ám tartósan fennálló stresszhelyzetben könnyen ellenünk tud fordulni. A Harvard Medical School elemzései rámutatnak, hogy a magas kortizolszint közvetlenül befolyásolja a metabolizmust: ingadozóvá teszi a vércukorszintet, és az agyban drasztikus édesség- és szénhidrátigényt generál. Ősidőkben ez az energia a fizikai meneküléshez kellett, ma viszont a képernyők előtt ülve éljük át ezt a belső reakciót.Valóban éhesek vagyunk?Az esti nassolás hátterében ritkán áll fizikai hiányállapot. A szakértők szerint a hátterében két fő biológiai tényező áll: 1. Önnyugtatás: A cukros, zsíros ételek fogyasztása fokozza a szerotonin termelődését, ami átmenetileg oldja a szorongást. 2. Jutalmazás: A túlhajszolt mindennapok után az agy dopaminra vágyik; az evés válik a leggyorsabban elérhető örömforrássá.Az éjszakai nassolás nem rossz szokás, hanem a testünk fizikai segélykiáltása a felgyorsult életmódra. A megoldást nem a szigorú diéta, hanem a stressz kezelése és a képernyőmentes esti kikapcsolódás jelenti.
Forrás: Harvard Health Publishing – Why stress causes you to overeat (Harvard Medical School)https://share.google/CEFiZiuexfckL6VKP
Szerző: Kósa Lili
