A robotokról általában fémvázak, mikrochipek és elektromos motorok jutnak eszünkbe. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói azonban olyan különleges eszközt fejlesztettek, amely egészen más elven működik. A parányi robotot élő izomsejtek mozgatják, miközben a fény segítségével irányítható. A fejlesztés új fejezetet nyithat a biohibrid robotika történetében, ahol az élő szövetek és a mérnöki technológiák együtt dolgoznak.
Egy robot, amelynek „izmai” vannak
Az úgynevezett aquabot első pillantásra meglehetősen egyszerű szerkezet. Váza egy hajlékony gélrétegből készül, amely nagyjából egy rágógumi méretének felel meg. A robot két uszonyszerű részből áll, amelyeket rendkívül vékony élő izomszövet borít. Az izomréteg vastagsága még egy emberi hajszálnál is kisebb. Az igazán különleges tulajdonság azonban az, hogy ezeket a sejteket genetikailag úgy alakították át, hogy fény hatására összehúzódjanak. Vagyis a robotnak nincs hagyományos motorja. Helyette az élő sejtek végzik el azt a munkát, amelyet egy gépben általában mechanikus alkatrészek látnának el.
Fény a gázpedál helyett
A működési elv szinte meglepően elegáns. Amikor a kutatók fényt irányítanak az egyik uszonyra, az ott található izomsejtek azonnal reagálnak és összehúzódnak. Ettől az uszony csapkodni kezd, ami előremozdítja a robotot a vízben. Ha a fényforrás az egyik oldalról a másikra vált, a robot irányt változtat. A fényimpulzusok ritmusának módosításával pedig a sebesség is szabályozható. A kutatók gyakorlatilag egy távolról vezérelhető, élő izmokkal működő mikrouszót hoztak létre.
Versenyre még nem nevezhet, de lenyűgöző, amit tud
A laboratóriumi tesztek során a robot egy vízzel töltött útvesztőben bizonyította képességeit. A külső fényforrás irányítását követve sikeresen manőverezett az akadályok között és végighaladt a kijelölt útvonalon.
Legnagyobb sebességén percenként saját testhosszának körülbelül négyszeresét tudta megtenni. Ez első hallásra nem tűnik soknak, különösen egy olimpiai úszóhoz képest, aki percenként akár 65 testhossznyi távolságot is leküzdhet. Méretéhez viszonyítva azonban a teljesítmény figyelemre méltó, és a kutatók szerint egyes tengeri élőlények természetes mozgásával is összemérhető.
Miért jelent áttörést a fejlesztés?
A kutatócsoport szerint ez az első olyan rendkívül vékony, kétdimenziós robot, amely élő izomszövet segítségével képes önálló helyváltoztatásra. A korábbi biohibrid robotok jellemzően vastagabb, háromdimenziós izomszerkezeteket használtak, amelyek előállítása sokkal bonyolultabb és költségesebb folyamat volt.
A fejlesztés vezetője, Ritu Raman, a MIT gépészmérnöki karának professzora szerint a vékonyabb kialakítás nemcsak egyszerűbb gyártást tesz lehetővé, hanem hatékonyabb mozgást is eredményezhet.
A jövő önjavító robotjai?
A kutatók hosszabb távú elképzelése még izgalmasabb. Mivel ezek a rendszerek részben élő szövetekből épülnek fel, képesek lehetnek olyan tulajdonságokat örökölni a biológiai világból, amelyek a hagyományos gépeknél elképzelhetetlenek. Az élő sejtek alkalmazkodhatnak a környezethez, reagálhatnak külső hatásokra, és bizonyos esetekben önjavító folyamatokra is képesek lehetnek.Ez különösen hasznos lehet olyan érzékeny környezetekben, ahol egy hagyományos robot túl merev vagy sérülékeny lenne. A kutatók szerint a jövőben akár vízi ökoszisztémák megfigyelésére, környezetvédelmi feladatokra vagy speciális orvosi alkalmazásokra is használhatnak hasonló biohibrid eszközöket.
A sci-fi lassan valósággá válik
A fejlesztés még korai szakaszban jár, és az aquabot egyelőre laboratóriumi környezetben működik. Mégis jól mutatja, milyen irányba halad a modern technológia. A jövő robotjai talán nem kizárólag fémből, műanyagból és elektronikából készülnek majd. Elképzelhető, hogy egy részük inkább emlékeztet majd egy élő szervezetre, mint egy hagyományos gépre. A kérdés már nem az, hogy lehetséges-e élő sejtekből robotot építeni. A MIT kutatói megmutatták, hogy igen. A valódi kérdés inkább az: mire lesznek képesek ezek a biohibrid rendszerek tíz vagy húsz év múlva?
Szerző : Buzás Enikő
Források
MIT News: Powered by muscle cells, a paper-thin robot swims through watery maze (2026. szeptember 29.)
https://news.mit.edu/2026/powered-by-muscle-cells-paper-thin-robot-swims-through-watery-maze-0929
ScienceDaily: MIT scientists build a tiny robot that swims using living muscle cells (2026. október 23.)
https://www.sciencedaily.com/releases/2026/10/261022081308.htm
A képeket a mesterséges intelligencia generálta.
