„A Holdnak köszönhetjük az általunk ismert életmódot!”
NASA
A Hold nem sajtból van, mint ahogy azt Demjén Ferenc megírta népszerű slágerében, sokkal inkább a Föld kisebb maradványaiból. A tudósok úgy gondolják, hogy körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars méretű bolygó csapódott a Földbe, amelynek hatására különböző anyagok repültek az űrbe. Ezeknek az anyagoknak az összessége hozta létre a Holdat. Olyan égitestet, amelynek ugyanannyi időre van szüksége a tengelye körüli fordulathoz, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet. Így van egy olyan fele, amelyet soha nem látunk: ez az úgynevezett sötét oldala, amelyet a csillagászok inkább a Hold túlsó oldalának neveznek. Ez számos találgatásra adott okot. Vajon mi lehet ott?
Milyen lenne a világunk, ha az éjszakai égboltunkról eltűnne a legismertebb égitest, amely évmilliárdok óta kíséri bolygónkat? Az első, mindenki számára észrevehető következmény a sokkal sötétebb éjszakák lennének. A nagyvárosok fényszennyezésétől messze élők számára a csillagok még látványosabbá válnának, és láthatóvá válna a Tejút is.
A Hold gravitációja óriási hatással van a Földre. Nélküle bolygónk túlságosan imbolyogna a tengelye körül, nem lenne stabil az éghajlatunk és az évszakok váltakozása. Több millió év leforgása alatt megváltozna az évszakok intenzitása és az éghajlati övek elhelyezkedése.
Az óceánjaink árapályának kialakulását is legnagyobb mértékben a Hold szabályozza. Eltűnésével nem válnának mozdulatlanná vizeink, hiszen a Nap gravitációja továbbra is hatna rájuk, viszont az árapály jóval kisebb mértékűvé válna. Ennek következtében az árapályövezetekben élők ökoszisztémája gyorsan összeomolhatna. Ezután azok kerülnének nehéz helyzetbe, akik óceánjainkra táplálékforrásként tekintenek. Ide tartozunk mi, emberek is, hiszen népességünk mintegy negyven százaléka él az óceánpartok száz kilométeres körzetében.
Az élővilágra gyakorolt hatása is fontos tényező, hiszen számos faj életciklusa függ tőle. A vonuló madárfajok a holdfény alapján tájékozódnak, az éjszakai állatok pedig elveszítenék az egyik természetes fényforrásukat. Nemcsak a természet és a benne élő állatok éreznék meg a hiányát, hanem az emberi kultúrára is hatással lenne. A Holdunk évezredek óta szervesen kapcsolódik a vallásokhoz és a művészetekhez. Számos hiedelem és monda is épül rá.
Gravitációjának megszűnése és az árapály csökkenése miatt a Föld forgása nagyon hosszú idő után ugyan, de elkezdhetne másként alakulni. Ennek következtében a napok hosszúsága is változhatna.
A Holdat mi, emberek sokszor csak az éjszakai égbolt díszének tekintjük. Pedig létezése sokkal nagyobb hatással van a Földünkre és az életünkre annál, mint hogy csupán romantikus látképként tekintsünk rá az égbolton.
Eltűnése nem jelentené azt, hogy kihalnának az emberek és az állatok, viszont óriási hatással lenne az élővilág mindennapi, jól megszokott életére. Hiszen a Hold akkor is formálja életünket, amikor észre sem vesszük. Nappal láthatatlanul teszi a dolgát, az éjszaka csendjében pedig óvóan figyel ránk és minden élőlényre a Földön.
