(Borítókép: ArtSenya – Little Girl)
Lánygyermekek Világnapja – Október 11.
Lányos szülőnek lenni nem pusztán annyit jelent, hogy egy tündéri leányzót terelgetünk nap mint nap. Egyik pillanatban egy hercegnőnk van csillámos ruhában és masnival a buksiján, a másikban pedig egy mezítlábas, pocsolyában ugráló, nyakig sáros kis huligán természetesen a kezében egy bottal és egy bogárral, amit mindenképpen haza kell vinni. Abban az esetben, ha nemet mondanánk erre a kérésre, akkor a világ „női” energiái egyesülnének abban a hangban, amellyel nemtetszését jelzi felénk. Kislány korban utat tör magának mindaz, amit később oly egyszerűen „női energiának” hívunk. Érzékenység és a gondoskodás mellette ott van a kíváncsiság, a kitartás, a kreativitás és az a bizonyos rendíthetetlen akaraterő.
Október 11. azonban nem azért lett a Lánygyermekek Világnapja, hogy megünnepeljük a rózsaszín tündérvilágot vagy a bogárgyűjtő mini amazonokat, esetleg azt a különleges képességüket, amellyel egy hároméves leány öt perc alatt a lakberendezés mesterévé válik, és képes teljes egészében átrendezni a nappalit káoszpalotává.
A napnak ennél jóval komolyabb célja van. Ez a nap egy emlékeztető !
Arra emlékeztet, aminek valójában magától értetődőnek kellene lennie: egyetlen kislány jövőjét sem határozhatja meg önmagában az, hogy lánynak született.
Minden lánynak járna az a gondtalan gyermekkor, amikor még szabad nagyot álmodni. Amikor lehet egyszerre hercegnő és világmegváltó, lehet hangos, kíváncsi, akaratos, érzékeny vagy éppen nyakig sáros. Mégis lányok milliói nőnek fel úgy a világban, hogy lehetőségek helyett korlátokat kapnak. Van, akinek az iskola marad el, másnak túl korán kell felnőnie, és vannak, akiknek még arról sincs lehetőségük szabadon dönteni, hogyan szeretnék élni a saját életüket.
Az ENSZ 2011-ben nyilvánította október 11-ét a Lánygyermekek Világnapjává, először pedig 2012-ben tartották meg. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a lányokat érintő egyenlőtlenségekre, jogaikra, oktatásukra, egészségükre és biztonságukra.
Bár az elmúlt évtizedekben sokat javult a lányok helyzete, a számok még mindig arra engednek következtetni, hogy ez a javulás sajnos sokkal lassabb folyamat, mint ahogyan azt ideálisnak tekinthetnénk. Elképesztő, hogy a világon a nők mindössze 4%-a él olyan országban, amely közel áll a teljes jogi egyenlőséghez derül ki a World Bank kutatásából. Az UNICEF adatai szerint világszerte mintegy 122 millió lány nem jár iskolába. Az iskolából kimaradó lányok száma az elmúlt húsz évben 39%-kal csökkent. Ez igazán jó eredménynek tekinthető, a probléma azonban az, hogy a serdülő lányok és fiatal nők közel 40 százaléka még mindig nem fejezi be a középiskola felső szintjét.
A lányok oktatása befektetés a jövőbe, és sokkal többről szól, mint azt elsőre gondolnánk. A határozott, kérdező, kíváncsi kislányokból lesznek azok a nők, akik később tanulnak, alkotnak, családot nevelnek, vállalkozást építenek, vagy éppen teljesen új utakat választanak maguknak. Egy tanult lány saját maga számára is több lehetőséghez juthat, továbbá a lányokból felnőtt nők, sokukból pedig édesanyák lesznek. Az anyák egyben tanítók is, hiszen gyermekeiknek az alapokat elsősorban ők adják át. Egy lány oktatásával tehát nem csupán egyetlen ember jövőjébe fektetünk annak hatása generációkon át tovább élhet.
Joga van saját maga eldönteni, milyen nővé szeretne válni!
