Hogyan is fejlődött a mesterséges intelligencia és mióta is kísérleteznek ezzel a merész gondolattal?
Mi már nem lepődünk meg, hogy a nap bármelyik pontjában beszélhetünk egy géppel, amely válaszol nekünk, és emellett adhatunk neki komplikált feladatokat is, amelyeket megold számunkra. Ez a történet egészen az 1940-es-50-es évekre nyúlik vissza.
Amikor a gép még csak számolt
Több mint 70 évvel ezelőtt Alan Turing azt vizsgálta, hogy képes lehet-e egy gép olyan feladatokat elvégezni, amelyeket általában az emberi intelligenciához kötünk. Ezt a “Computing Machinery and Intelligence” című tanulmányában mutatta be. 1956-ban mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligencia kutatása. A Dartmouth Summer Research Project on Artificial Intelligence eseményt ma az AI, mint önálló kutatási terület megszületésének egyik meghatározó pontjaként tartjuk számon. Az “artificial intelligence” elnevezés is ehhez az időszakhoz köthető.
A szabályok nem mindig elegendők
Az AI korai irányzatai között fontos szerepet kaptak az előre meghatározott szabályokra épülő rendszerek. Ezek azonban nehezen tudtak alkalmazkodni olyan helyzetekhez, amelyekre a fejlesztők nem adtak előre szabályokat.
Az 1980-as évektől egyre nagyobb figyelmet kapott a gépi tanulás, amelyben a rendszerek nem kizárólag előre megadott szabályokra támaszkodtak, hanem adatokból is képesek voltak mintázatokat tanulni.
A képek forradalma
2012-ben a három tudós, Alex Krizhevsky, Ilya Sutskever és Geoffrey Hinton neurális hálózata, az AlexNet kiemelkedő eredményt ért el az ImageNet feladaton és ezzel egy újabb mérföldkövet értek el a deep learning (mélytanulás) történetében. Ehhez az áttöréshez hozzájárult a nagy mennyiségű digitális képanyag, az ImageNet adatbázisa, valamint az egyre nagyobb számítási teljesítmény és a GPU-k fejlődése is.
Attention Is All You Need
2017-ben egy kutatócsoport publikálta az Attention Is All You Need című tanulmányt, amely bemutatta a Transformer architektúrát. Ez később a modern nagy nyelvi modellek egyik meghatározó technológiai alapjává vált.
GPT: a gép már beszélgetni is tud
2018 és 2020 között újabb jelentős fejlődés következett a nyelvi modellek területén: megjelent a GPT, majd 2019-ben a GPT-2, 2020-ban pedig a GPT-3. Ezek a modellek egyre nagyobb méretben és egyre több szöveges adaton tanultak, ami jelentősen hozzájárult a modern nyelvi modellek fejlődéséhez.
A pillanat, amikor mindenki megismerte
2022. november 30-án az OpenAI nyilvánosan elérhetővé tette a ChatGPT-t. Mivel letisztult és könnyen lehet kezelni, ezért gyorsan elterjedt, és sokan kezdték el használni. A következő években a ChatGPT képességei tovább bővültek. A szöveges kommunikáció mellett már képi információkat is képes lett elemezni és értelmezni.
Mostanra pedig komplex feladatokat tudunk neki adni, szinte minden témában. Mára már nagyon sok mindenre használjuk, legyen az ügyintézés, munka vagy tanulás, emellett persze sok minden másban is segítséget tud nyújtani.
A jövő homálya
Fontos azon is gondolkodni, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munka világát. Már most is találkozhatunk olyan vállalati leépítésekkel és átszervezésekkel, amelyeket részben az AI térnyerésével és az automatizációval hoznak összefüggésbe.
A mesterséges intelligencia fejlődése korántsem ért véget. A kérdés ma már nem csupán az, hogy képesek vagyunk-e együtt élni vele, hanem az is, hogyan használjuk úgy, hogy annak előnyeit kihasználjuk, miközben a kockázatait is kezeljük.
Szerző: Gáspár Kitti
AI leépítések forrása: https://layoffs.fyi/ai-layoffs/
Borítókép: A képet a mesterséges intelligencia generálta.
