facebook
default-logo
  • Főoldal
  • Közélet
  • Bulvár
  • Kultúra
  • Sport
  • Kapcsolat
Friss
Rekord online kaszinó nyeremények
Milyen is egy hallgatói konferencia valójában?
Csendes éj – vagy nem mindenkinek?
Van zsákodban minden jó: Sikoly, Freakshow, sztárfotó
Közös programot keresel az ünnepekre? – Irány a Városliget!
Cseperedő gyermekem dalolva ölelem- karácsonyváró Ringatón jártunk
Mit szeretünk annyira a Reszkessetek, betörők!-ben?
Karácsony és a Fidesz – azaz mi mindenért lehetünk hálásak idén Magyarország kormányának Jézus eljövetelekor
Kiskarácsony, nagykarácsony. Tele már a puttonyod?
Sportolj, sütizz, adakozz!

Nyelveken szólás-szabadsága

2019 nov 13
2020, felvételi, Nyelvtanulás, Nyelvvizsga, oktatás

Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány visszavonja döntését, miszerint 2020-tól a felsőfokú felvételihez kötelezővé tette volna a nyelvvizsgát a végzősök számára.

A nyelvvizsga-kérdés, már 2015 óta beszédtéma, ahogy az is, hogy ennek következményeként a felsőoktatásba jelentkezők közel fele kapásból kiesne, amivel nem csak saját terveik kerülnek veszélybe, hanem az egyetemek is. Ha kevesebb tanuló tud jelentkezni az gazdaságilag is komoly nehézségeket okoz az intézményeknek.

Nyelvet tanulni márpedig jó dolog, ezt számtalan nyelvész megerősítené. Kijelenthetjük azonban, hogy erre nem a legmegfelelőbb színtér a mai magyar közoktatás. 2011-től 2017-ig számtalan apróbb változtatást tett a kormány (mi már az új típusú érettségit írtuk és közösségi szolgálatot is végeztünk bár abban nem mi voltunk az elsők) a könyvek hibái és a tanárhiány csak minimálisan volt beszédtéma, de már felütötte a fejét.

A hat év alatt, amíg gimnáziumba jártam (kisgimi, nem bukás!) négy különböző ember tanított bennünket németül, ami az első idegen nyelvem volt. Kijelenthetem, hogy a gimnázium SEMMIT sem tett hozzá a nyelvtudásomhoz, a nyelviskola már annál inkább. Alapvetően a gyakori tanárváltás azért nem okozhatna olyan nagy problémát –talán– viszont az utolsó nyelvtanáromtól eltekintve a nyelvtanítás nálunk nem volt a toppon, sem németből sem angolból (amit jelenleg is csak értegetek és nem beszélek még tűrhetően sem) nem dolgozott elegendő JÓ nyelvtanár.

Ennek ellenére tőlünk már a gimnázium alatt „elvárták”, mind az iskolában, mind otthon, hogy nyelvvizsgát tegyünk és előrehozott érettségit és ennek, ha jól emlékszem mindenki eleget is tett az intézményben. Sőt voltak, akik több idegen nyelvből is. (Persze, mindenki különórákra járt, de az kit zavar?) Ez nyilván jól jött nekünk akkor is és így visszatekintve is, hiszen a diplomához már nem kell külön „vesződnünk” a nyelvvizsgával is.

Személyes tapasztalataim szerint a nyelvoktatás (és persze nem csak a nyelvoktatás, hanem az oktatás egészének) problémája az egyre nagyobb szervezett szervezetlenségben rejlik.

Eszter

  • google-share
ELŐZŐ CIKK

A (lé)böjt csodája- avagy csak az unatkozó szépasszonyok mosatják a beleiket?

KÖVETKEZŐ CIKK

Kertész 90

Related Posts

off

“Hangulat, intenzitás, reggaeton” – interjú Kostka Dórával

2019 nov 27
off

Hogyan védd meg (jól) magad?

2019 okt 23
off

Felvételi rendszerek 100 éve és most

2019 okt 16

NÉPSZERŰ

Szilveszteri látkép

Mi a valóság?!

Őrjöngő tömeg a Vígszínházban

,,Ahol az ember megismerheti önmagát”

Cél – napokra bontva