Mi a valóság?!

A kávézó asztalának felülete selymesen fénylett a beármló fény simogatása nyomán, még alanyom közelebb húzta a poharát. Csendesen méregette a saját szerepét a témában. Maga is lelkes amatőrből vált szakmabelivé.

Hogyan vélekedik az időnként profi szakma gúnyolására épülő Youtube sztár jelenségről?
A profi és az amatőr filmkészítés jól megférnek egymás mellett, de sose fognak egy teljes mozi filmet egyetlen Iphone-nal felvenni. Amit én rendkívül nehezen viselek, de ezzel nem tudok mit kezdeni, jelen van mind az újságírásban, és nem csak a videó újságírásban, egy fajta olyan… Csúnya szóval „fikakultúra”, ami másról sem szól, mint hogy hogyan rúgjunk bele a másikba. Hogyan leszek én okosabb attól, aki egyébként ezt a szakmát tanulta. De honnan a tudás? Honnan a tapasztalat? A bátorság? Aztán, amikor esetleg valaki vloggerként mégis odakerül egy produkcióhoz, a legkisebb porszemként a gépezetbe, hirtelen kiderül róla, hogy rettenetesen picike. Retteg mindentől, fogalma nincsen erről az egészről.

A profizmus és a celeb világ összefonódása?

A legtöbbjük ott van pontosan és csinálja. De rengeteg olyan műsor készül, ahol a fülükre rászólnak a szerkesztők kívülről. Hajlandóak bizonyos dolgokra. Számtalan olyan történet van, mikor egy újságíró felhívja egyiküket, mondjon már egy jó történetet. Vagy van a másik fele, mikor az újságíró tárja elé: Van egy a kis story, amit hallottam rólad. Celeb azt mondja: Ebből egy szó sem igaz. Nem voltam ott, nem tudok róla. De írd meg. Ez egy jó történet.  A részük olyan, aki profimódon dolgozik, értik a dolgukat és aztán eljátsszák azt a szerepet, ami hozzájuk tesz.

Az XFactor botrányok is ilyenek volnának?
A mentorok mindegyikének ott van egy kis eszköz a fülében. A szerkesztők irányítják őket. Folyamatosan kapják az infót.

Mit gondol a pályakezdők esélyeiről? 
Minden fesztivál nagyon fontos, minden megjelenés, ahol új dolgokat láthatunk. Az elmúlt években számtalan olyan szakember jelent meg, akik egy – egy ilyen díjnál ugrott ki. Ugyan annyira lehet fontos, amennyire nem. Ha valaki csinál egy filmet, várjuk meg a másodikat. Az első film az mindig olyan pillanat, amibe beleteszi az összes tapasztalatát, a legjobb gondolatait. De igazán ott dől a dolog, mikor megcsinálja a másodikat. Számtalanszor láttuk már, hogy a második óriási csalódás. Itt már elvész a varázs. Ebben jön elő a szakmaiság. Ha nincs meg az alap, nagyon sokszor félrecsúszik. Ez is olyan, mint egy sportág.  Előfordul, hogy az ember megnyer egy versenyt tehetségből. De hosszútávon munkára van szükség.