“Nem vagy te azért fehérnép” – interjú Baricz Gergővel

Családi noszogatásra indult karrier, melyből aztán hivatás lett? Baricz Gergő énekes-dalszerző mesélt többek között zenei pályafutásának a kezdeteiről, illetve hogy miért éppen a barkácsolás a hobbija. Mindezek mellett szó esett még a vers- és dalszövegírásról, családról, múltról és jövőről.

A családodban az irodalom is erőteljesen jelen van, gondoljunk csak nagybátyádra, Baricz Lajosra és versesköteteire vagy édesapádra, aki szintén írt verseket. Te is foglalkozol versírással a dalszövegeken túl?

Nagybátyám ontja magából a verseket, évente előrukkol egy újabb kötettel.  Édesapám is foglalkozott versfaragással, és egy elég szép gyűjteményre akadtunk a nővéreimmel, amiben több versében szerelmet vall édesanyámnak. Ehhez képest az én szárnypróbálgatásom versírás terén egészen eltörpül. Inkább a dalszöveg írására szorítkozom most már.

 

Ahogy tudjuk szabadidődben asztaloskodni is szoktál. Mit jelent számodra ez? Csak hobbi vagy esetleg ugyanúgy az alkotói részedet használod, mint zenélés közben?

Inkább barkácsolásnak nevezném. Hobbiként kikapcsolódást jelent számomra, de ezen túl felidézi a gyerekkort, amikor lépten-nyomon akadt valami kétkezű munka, amit én nem restelltem elvégezni. A zenével ellentétben, ennek a foglalkozásnak a gyümölcse kézzelfogható, és engem férfiként ez igazán boldogít. Van bennem egy-két nőies vonás, és még talán ez meg is nyugtat, hogy “nem vagy te azért fehérnép”.

Melyek voltak a legfontosabb hatások, amik életed során értek és az előadóművészet felé mozdítottak?

Édesapám folyton velünk akart büszkélkedni, és ezért mindig valami előadással kellett előrukkolnunk a nővéreimmel. A nővéreimet már az őrületbe kergette mikor már századszor énekelték “Visszaszáll a magyar turulmadár”. Engem is noszogatott a zenében, bár ő magát nem vallotta nagyobb tehetségnek. Édesanyám felől zeneileg többet örököltem, de édesapám volt a katalizátor.

Hogyan élted meg azt a változást, ahogyan egy kis székely faluból a magyar zenei élet élvonalába kerültél?

Annyira hülye voltam, hogy akkor még észre sem vettem, mennyire igénybe vesz egy ilyen változás. Mindenből a végleteket kaptam. Szeretetből és gyűlöletből egyaránt, és mindkettőt indokolatlan mennyiségben. Ezzel akkoriban nem tudtam mit kezdeni, ma meg már nem téma.

 

Hogy érzed, mennyiben változtattak az elmúlt évekbeli sikereid a zenével kapcsolatos szemléleteden?

Egyre fontosabbá vált számomra a zene, és egyre végtelenebbnek tűnő is lett. Most már nem tudnám elképzelni az életem másképp. Korábban még tudtam volna.

Miben érzed a legerősebben az életmódod megváltozását, a sikereidet követően?

Bizonyos kötelékeket lazábbra kell venni, ezzel nehéz szembesülni, és nagy lemondásokkal jár. Ezek hatását is csak később tudtam megfigyelni magamon. Én, a lokálpatrióta, itt ragadtam Budapesten, és még egy jó darabig itt leszek.

Mik a terveid a közeljövőre nézve? Számíthatunk lemezre, dalra, klipre?

Legyen ez a jövő zenéje.

Mikor láthatunk hallhatunk legközelebb?

November 17-én Örkényben lépek fel Acid/Dc tribute zenekarommal, közelebbi helyszínként, a tetoválók éjszakáján is láthattok majd minket.

Az interjút készítette: Szántó Marcell

A fényképeket készítette: Birtalan Andrea

 

 

 

Related Posts