Sokan rajongunk a jegesmedvékért – hatalmasak, játékosak, és valahogy mindig képesek mosolyt csalni az arcunkra. De vajon belegondoltál már, hogy fogságban nem mindig érzik magukat ilyen boldognak? Elképesztő, de a jegesmedvék is küzdenek a mentális problémákkal főleg akkor, ha a természetes élőhelyük helyett egy állatkertben élnek.
A jegesmedvék a sarkvidékeken szabadon járkálnak, kilométereket bejárva, hogy élelemhez jussanak. Az állatkertek gyakran kicsi, zárt területeket kínálnak. Az állatkertek nem tudják biztosítani azt a változatos és gazdag élőhelyet amelyben a jegesmedvék természetesen élnek. Ezért a hangulatuk és viselkedésük sokszor drámaian megváltozik. Képzeld el, hogy nap mint nap ugyanazokat a falakat nézed, és nincs lehetőséged felfedezni a világot. A korlátozott tér és az ingerszegény életmód hozzájárulhat a stressz és a szorongás kialakulásához. Ezek a jegesmedvék gyakran mutatnak furcsa viselkedéseket: néha csak körbe-körbe járkálnak, vagy elveszítik az étvágyukat vagy éppen nagyon sokat esznek. Ezek a jelek arra utalnak, hogy az állatok nem érzik jól magukat a környezetükben. Számos állatkert dolgozói is észrevették, hogy a szociális interakciók hiánya és a természetes viselkedésük megélésének lehetetlensége komoly hatással van rájuk.
Szerencsére egyre többen foglalkoznak az állatok jólétével. A modern állatkertek már próbálnak gazdagabb környezetet biztosítani: interaktív játékok, úszási lehetőségek. Ez segít csökkenteni a stresszt, és egy kicsit boldogabbá teszi őket. Emellett nem ritka, hogy antidepresszánsokkal kezelik a fogságban tartott állatokat. Többek között nagy port kavart a Central Park Zoo egyik jegesmedvéjének Gusnak az esete, akit hosszú ideig antidepresszánsokkal kezeltek, de sajnos nem tudott felülkerekedni a depresszióján. Állapota a gyógyszerkezelés ellenére sem javult és végül a gondozóknak nehéz szívvel el kellett altatniuk.
De nem Gus esete volt az egyetlen példa erre. Knut, a híres jegesmedve, a berlini állatkert sztárja volt, aki fogságban élve komoly mentális problémákkal küzdött. A hirtelen népszerűsége és a rá nehezedő nyomás és a természetes élőhelyének hiánya nagyfokú stresszt okozott számára. Szakértők megfigyelték, hogy Knut szorongásos viselkedést mutatott, ami a fogságban tartott állatoknál gyakori probléma.
Ezek a tragikus esetek rávilágítanak arra, hogy a fogságban élő állatok mentális egészsége mennyire fontos, és hogy a megfelelő környezet megteremtése kulcsfontosságú lenne számukra, valamint az állatvédelmi intézkedések elengedhetetlenek különösen a fogságban tartott állatokat illetően.
