… az emberek?
„A bolygó nem fog eltűnni. Mi fogunk.”
George Carlin
Sokan azt gondolják, hogy ha az emberiség eltűnne a Földről, az egyet jelentene a világ végével, bolygónk pusztulásával. Talán éppen ellenkezőleg: az emberiség nélkül a természet fellélegezhetne, és visszatérhetne burjánzó szépségéhez.
Alan Weisman A világ nélkülünk című könyvében egészen sajátos módon közelíti meg az emberiség bolygónkra gyakorolt hatását. Arra kér bennünket, képzeljük el, milyen lenne a Föld nélkülünk. Nézzük meg lépésről lépésre, mi történne például Budapesttel egy hét, egy hónap, egy év, majd tíz év elteltével! Az egyik legjelentősebb és egyben legérdekesebb változásokat valószínűleg a nagyvárosokban lehetne tapasztalni.
Egy hét után
Egyetlen nap alatt még nem történne nagy változás. Az épületek, az utcák és a városok lényegében változatlanul állnának. Az emberek hiánya és az utcákon hátrahagyott járművek azonban szokatlan és felkavaró látványt nyújtanának.
Az elektromos hálózat és a mobilhálózatok még egy ideig működhetnének, de az emberi felügyelet hiánya miatt fokozatosan leállnának. Néhány nap elteltével, a vízelvezető és talajvízszintet szabályozó rendszerek meghibásodásával a metróalagutak és más föld alatti járatok egyes részei elkezdhetnének megtelni vízzel.
Egy hónap után
Budapest átalakulása ekkor már látványosabbá válna. Azok a rendszerek, amelyek működéséhez folyamatos emberi beavatkozás szükséges, minden bizonnyal eddigre már felmondanák a szolgálatot. A föld alatti alagutakban és járatokban egyre több víz gyűlhetne össze.
A természet elkezdené visszafoglalni a várost: a gondozatlan növényzet a tereken és a parkokban növekedésnek indulna. Az épületek szerkezetében egy hónap alatt még nem történne jelentős változás, de a karbantartás hiányának első következményei már megjelenhetnének.
Egy év után
Megjelennének a gyomok, miközben a járdák és az utak repedéseiben egyre több növény verne gyökeret. Az állatok szabadabban mozoghatnának a város utcáin, a madarak pedig zavartalanabbul repkedhetnének a tereken.
A magyarországi madárfajok jelentős része Budapesten is megtalálható. Az emberi jelenlét megszűnésével egyes fajok számára kedvezőbbé válhatna a városi környezet, mások azonban továbbra is a természetes élőhelyeikhez kötődnének.
Az évszakok váltakozásával az épületek állapota is romlani kezdene. Budapest jellegzetes arculatában még nem következne be gyökeres változás, de a természet térhódítása egyértelműen észrevehetővé válna. A gondozatlan területeken tovább burjánzana a növényzet, a lehulló falevelek és a letöredezett ágak pedig beterítenék az utakat és a járdákat. A felhalmozódó száraz növényi anyag növelhetné a tűzesetek kockázatát, a tüzek pedig tovább gyorsíthatnák az épületek és a városi környezet pusztulását.
Tíz év után
Budapest teljesen új arcát mutatná. Az utcák és az utak burkolata megrepedezne, helyenként kátyúk és nagyobb törések jelennének meg rajtuk. A repedésekben már nemcsak gyomok, hanem cserjék és bokrok is növekedésnek indulnának.
A gondozatlan épületek homlokzatai omladoznának, egyes ingatlanok tetőszerkezete pedig megrongálódhatna vagy akár be is szakadhatna. Budapest jellegzetes látképei, például a Lánchíd és a Parlament, továbbra is felismerhetők lennének, de az idő múlása és a karbantartás hiánya egyre inkább meglátszana rajtuk.
Az ember sokszor természetesnek veszi a nagyvárosok működését. Úgy tekintünk rájuk, mintha képesek lennének maguktól is létezni, pedig mi sem állhat távolabb a valóságtól. Emberek ezrei dolgoznak nap mint nap azért, hogy a városi élet zavartalanul működjön. Legyen szó a parkok gondozásáról vagy olyan alapvető szükségleteink biztosításáról, mint a víz-, villany-, gáz- és csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás vagy a közlekedés, mindez folyamatos emberi munkát igényel.
Vajon hány év kellene ahhoz, hogy Budapestnek nyoma se maradjon?
