Gyerekkorunkból ismerős lehet az az emlék, mikor november 11.-én lámpásokkal vonultunk végig az utcákon és libából készült ételeket ettünk. De mit is ünneplünk ilyenkor, és milyen népszokások kapcsolódnak hozzá?
Márton-nap minden évben november 11.-re esik. A régi hagyományok szerint, ezen a napon fejezték be a mezőgazdasági munkálatokat és hajtották be az állatokat. Eddigre pedig fel kellett tölteni az éléskamrákat, hogy a tél során ne szűkölködjenek az emberek. A cselédek és pásztorok általában ezen a napon kapták meg bérüket, mellé pedig egy libát.
Magyarországon gyakori szokás ilyenkor megkóstolni az új bort. A hagyomány szerint ekkor ízlelik meg az évi termésből készített bort, ami szintén jelezte az őszi aratás végét.
Na de ki is volt Szent Márton és milyen módon kapcsolódik hozzá ez a nap?
A legenda szerint mikor Szent Mártont Tours püspökévé akarták választani, ő tiltakozásként elbújt a libák óljában. Ám a libák gágogásukkal elárulták búvóhelyét. Végül mégis elvállalta a neki ajánlott címet.
Tours-i Szent Márton Pannonia provinciában született, a mai Szombathely városában 316 és 317 között. A római hadseregben szolgált, amivel valamikor 361 előtt hagyott fel. Egy másik híres legenda is kapcsolódik nevéhez, amikor még katonaként szolgált. Ekkor történt, hogy egy hidegben didergő koldussal találkozott. Meleg köpenyét kettévágta kardjával, amit aztán a koldusnak adott. Álmában megjelent Jézus, akinek vállát a fél köpönyege takarta.
Fiatalon áttért a keresztény hitre és 371-ben szentelték püspökké. 397. november 8-án hunyt el és november 11-én helyezték örök nyugalomra. Ezért is esik erre a napra a róla elnevezett ünnep.
Miért eszünk libát és gyújtunk lámpást ezen a napon?
Annak oka, hogy miért eszünk libát, egyrészt az előbb említett legendához is köthető. Másfelől, a Márton-nap a karácsonyt megelőző böjt előtt van, így az embereknek még volt lehetőségük ezen a napon mulatozni, enni és inni. Az ehhez kapcsolódó babona szerint, aki ilyenkor libát evett az a következő évben nem éhezett. Ilyenkor szokás mondani:
„Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
A lámpások eredete német területekre vezethető vissza, amit később a Magyarországon élő német közösségek terjesztettek el hazánkban. Manapság ezt a hagyományt főként az óvodákban és általános iskolákban szokták megtartani. Ilyenkor a gyerekek díszes lámpásokkal vonulnak végig az utcákon, így emlékezve Szent Márton jóságára.
Mit jelzett az időjárás ezen a napon?
Szintén érdekesek a Márton-naphoz köthető időjáráshoz kapcsolódó jóslatok is. A liba mellcsontjából következtettek arra milyen lesz a tél. Ha az barna és rövid volt, akkor sáros és esős, míg ha fehér és hosszú volt, akkor havas télre lehetett számítani.
Egy másik jóslat szerint:
„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Ez azt jelentette, ha Márton-napján esett a hó, vagy fagy volt, akkor a karácsonyi idő enyhe lesz.
Habár ezt a napot már nem úgy ünnepeljük, mint a régi idők embere, a hagyományok mégis tovább élnek.
Sok helyen ezen a napon libából készült fogásokkal készülnek az éttermek, a gyerekek felvonulnak és lámpásokat gyújtanak, kapcsolódó programokat szerveznek a helyi közösségek. Jó érzés belegondolni, hogy ezek a szokások nem vesznek el a kultúránkból, hanem átalakulnak és tovább élnek a köztudatban.
Források:
https://nlc.hu/szabadido/20261102/marton-nap-eredete/jc1b85b
https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241110/mikor-van-marton-nap-mit-unneplunk-marton-napjan-ezek-a-nepszokasok-hagyomanyok-kapcsolodnak-hozza-1159036#
https://nepszokasok.hu/marton-napi-nepszokasok/
https://tiedavilag.hu/marton-napi-hagyomanyok-tortenelem-es-nepszokasok/
Képek forrásai:
https://pixabay.com/hu/images/download/jamesdemers-geese-201990_1920.jpg
https://i.ytimg.com/vi/AlD0uMdTKGI/maxresdefault.jpg
https://www.nyugat.hu/var/improxy/bnl1Z2F0XENsYXNzZXNcRkhEUGljdHVyZQ__/10/83/1083559_szent_marton_festmeny.jpg?m=1731100930
https://marton-nap.info/wp-content/uploads/2022/10/libalampas-pauszpapirbol.jpg
