Barcelona az egyik legnépszerűbb európai úti célok közé tartozik. 2025-ben mintegy 16 millió turista érkezett a városba, ami 2,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A turizmus hatalmas bevételt jelent a városnak: 2025-ben a turisták közvetlen költése Barcelonában mintegy 10,4 milliárd eurót tett ki. De vajon mikortól számít a turizmus túl soknak?
A túlturizmus (angolul: overtourism) szót arra használják, amikor egy adott helyre olyan sok turista érkezik, hogy az már túlterheli a várost. Nem csak az a probléma, hogy nagy tömeg alakul ki a látványosságoknál, hanem az is, hogy a turizmus hatással van a lakhatásra, a közlekedésre, a környezetre, az árakra és összességében a helyiek életére is. Fontos megemlíteni, hogy nem magával a turizmussal van probléma, hanem annak mértékével és koncentrációjával.
Egy 2026 szeptemberében megjelent kutatás szerint a barcelonai lakosok a túlturizmust többek között zsúfoltsággal, biztonsági problémákkal, szennyezéssel, növekvő megélhetési költségekkel és dzsentrifikációval kapcsolják össze.
A legnagyobb gond a lakhatással kapcsolatos. A turisztikai célú lakások jelenléte a lakhatási problémák egyik vitatott tényezője, miközben a lakbérek és az ingatlanárak is emelkednek. Barcelonában 2025 végén 10 632 engedélyezett turisztikai célú lakás volt. 2026 szeptemberében ismét lakhatási tiltakozások zajlottak Barcelonában, amelyeken a lakhatási válság és a turizmus hatása is szóba került.
Mit csinál Barcelona a probléma ellen? Korlátozzák a turisztikai szálláshelyek bővülését, szabályozzák a turistáknak kiadott lakásokat, és próbálják csökkenteni a legzsúfoltabb helyek terhelését. A város vezetése már nem feltétlenül a turisták számának folyamatos növelésében gondolkodik.
2026-ban a város turisztikai stratégiájában már az is megjelent, hogy a meglévő turistamennyiséget próbálják kezelni, nem pedig tovább növelni. Barcelona 2028 novemberéig a jelenlegi, mintegy 10 100 turisztikai célú lakás engedélyének megszüntetésével számol, amelyek ezt követően visszakerülhetnek a normál lakáspiacra.
Közben a város továbbra is ellenőrzi az illegális turistalakásokat. 2016 óta több mint 11 500 szankciót szabtak ki, és közel 3900 lakást sikerült visszaállítani állandó lakóingatlanra.
Közben pedig ott van a másik oldal is. A turizmus munkahelyeket teremt, bevételt hoz a városnak. Támogatja a vendéglátást, a szálláshelyeket és a kulturális intézményeket. Barcelona turizmusa 2025-ben több mint 10 milliárd eurós közvetlen költést generált a városban, tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy „a turizmus rossz”.
Nem csak Barcelonában van jelen ez a probléma, hanem például Velencében, Amszterdamban, Párizsban, Dubrovnikban, Balin, Kiotóban, Mallorcán és a Kanári-szigeteken is. Velence például 2026-ban kísérleti jelleggel belépési díjat alkalmazott a történelmi városrészbe érkező, ott nem megszálló látogatók számára bizonyos napokon. Más városok a rövid távú lakáskiadást szabályozzák vagy a turistaforgalom terhelését próbálják csökkenteni.
Civilként pedig úgy tudunk segíteni ezen a problémán, hogy nem a főszezonban látogatjuk meg a népszerű úti célokat, emellett valóban elmélyedünk a helyi szokások és kultúra megismerésében.
Barcelona következő évei megmutathatják, hogy egy világszerte népszerű turistacélpont képes-e úgy kezelni a látogatók számát, hogy közben a turizmus gazdasági előnyei is megmaradjanak. A város 2028-ig tervezett intézkedései változást hozhatnak, de egyelőre nyitott kérdés, hogy mennyire enyhítik majd a lakhatási és túlzsúfoltsági problémákat.
