Kutatás a Z generációról
A munkavállalók szívesen kapcsolódnának egymáshoz, de sokszor világok választják el egymástól őket – ez derül ki egy friss kutatásból. A riport értelmezése szerint a jó munkahelyi légkör a legfiatalabb munkavállalóknak már inkább alapelvárás, mint önálló motiváló tényező.
A 4600 fős kutatásból kiderült, hogy a munkahelyváltást az összes generációnál a jobb munka-magánélet-egyensúly befolyásolja (37%), ezt követi a magasabb fizetés (26%), majd az érdekesebb, kihívást jelentő feladatok (13%). Az X generáció (61%-uk) és az Y generáció (53%-uk) a munkához való hozzáállásban, míg a Z generáció (53%) az eltérő munkastílusban látja a legnagyobb különbségeket. A Quantum Digitális Diákszövetkezet, a Diverzum, a SteiGen és a PwC közös kutatásából kiderül, hogy a magyar munkavállalók szívesen dolgoznak más korosztályok képviselőivel. A kedvező hozzáállás azonban nem minden esetben válik aktív kezdeményezéssé.
Nyitottak a fiatalok az idősek felé
Az adatok alapján látszik, hogy a munkavállalók szívesen kapcsolódnának egymáshoz, de ehhez a szervezeteknek kell megteremteniük az alkalmakat és a működési kereteket. A generációs konfliktusokat és sztereotípiákat a Z generáció érzékeli a legerősebben, őket az Y, majd az X generáció és a Baby Boomerek követik. A kutatás készítői szerint minden generáció nyitott a nála idősebb generációkkal való munkára, vagyis megdől az a mítosz, miszerint a fiataloknak terhes az idősebb kollégákkal való együttműködés. Az együttműködési kudarcok okai nem attitűdben, hanem a hétköznapi működésünkben, hibás gyakorlatainkban keresendők.
A babzsákfotel már nem elég
A riport értelmezése szerint a jó munkahelyi légkör a legfiatalabb munkavállalóknak már inkább alapelvárás, mint önálló motiváló tényező. A tudásmegosztás kultúrája alapvető a generációk közötti különbségek kezelésében, nem pedig a jó hangulat vagy az, hogy van-e babzsákfotel az irodában. A Z generációnál a jó munkahelyi légkör alapvetően nem szolgál motivációként. Sokkal fontosabb számukra a transzparens karrierút, a jól definiált szakmai kihívások, illetve a befektetett energia látványos megtérülése. Elköteleződésükhöz ezért transzparens szakmai karrierútra, fejlődési lehetőségekre és kézzelfogható kihívásokra van szükség. A kutatásból kiderül: az Y generáció tudásmegosztási és tanulási aktivitása szintén alacsonyabb volt a Z és az X generáció értékénél. A riport ezt az Y generáció – ahogy mondani szokták: szendvicsgeneráció – sajátos szervezeti helyzetével hozza összefüggésbe.


