Megannyi tökéletesen színkoordinált feed, épp aktuális rétegmém, fel-felbukkanó fizetett hirdetések az influencerdzsungelben, hívogató „hozzáadás a történetedhez” gombok, #aboutyou: nagyjából ez jellemzi most az instagramkultúrát – meg persze a rengeteg óvaintés, hogy vigyázz, mert az Instagram bizony földig rombolja az önbizalmadat. De mi igaz ebből? Tényleg olyan káros lehet az Insta, mint mondják?
Friss kutatások szerint egy átlagos felhasználó napi egy órát tölt el a Facebook és az Instagram használatával összesen, míg más felmérés alapján a megkérdezett tinédzserek 45%-a „majdnem folyton” a közösségi médián lóg. A megkérdezettek negyede arról számolt be, hogy a közösségi média negatív hatást gyakorol az életükre; említve többek közt a közösségi nyomást, a bullyingot, és a valótlan, tökéletes kép kialakítását mások életéről. Mégis, az Instagram népszerűsége töretlen, jelenleg több mint egymilliárd aktív felhasználóval rendelkezik a platform.
A témával foglalkozó szakirodalom megkülönbözteti az úgynevezett aktív és passzív közösségimédia-használatot.
A kutatások szerint az aktív használat – azaz a lájkolás, kommentelés más felhasználó kontentjéhez – még pozitív hatással is lehet az egyén szubjektív jólétére, azaz a boldogságára és az általános elégedettségére, szociális kapcsolataira, ami meglepően hangozhat, ha a túlzottan bölcs „ne instagramozz, mert hazugságokra pazarlod az életed” típusú tanácsokra gondolunk. A közösségi platform passzív használatának – tehát a feed céltalan görgetésének, a kósza képnézegetésnek – azonban igazoltan negatív hatása van a mentális jólétre: a leggyakoribb következmény az úgynevezett szociális irigység másokra.
Az irigység általában abból fakad, hogy a felhasználók a saját életüket hasonlítják az Instán megjelenített élethez – és ennek nyomán kialakul a neheztelés, a harag, a kisebbségi komplexus egy olyan személy irányába, aki rendelkezik valamivel, amire mi csak vágyhatunk. Az általános kutatások alapján a szociális irigység különösen kiéleződhet akkor, amikor konkrétan valaki máshoz hasonlítjuk magunkat – és erre valóban tökéletes platform lehet az Instagram.
A már sokat emlegetett önbizalom fogalmát a pszichológiai szakirodalom az egyén önmagáról alkotott, általános pozitív értékeléseként határozza meg. Az átfogó kép alkotása érdekében érdemes azonban belátni, hogy az Instagram alkalmas arra, hogy a felhasználók a lehető legelőnyösebb önreprezentációt osszák meg a nagyvilággal, önmagukat a lehető legkedvezőbb fényben feltüntetve. Egy 2011-es kísérletben kiderült, hogy a saját instaprofilunk nézegetése vagy olvasgatása már elég lehet ahhot, hogy átmenetileg növekedjen az önbizalmunk – azaz, a felhasználók arra használják az Instagramot, hogy a lehető legjobb énüket vetítsék ki rá.
Számításba kell tehát venni, hogy milyen érzéseket szíthat és milyen önértékelési attitűdöket válthat ki ez akár a posztoló, akár a tartalomfogyasztó oldalán.
Egy friss, 2018-as kutatás kimutatta, hogy nincs szignifikáns összefüggés az egyén mentális jóléte és önértékelése, valamint az adott, különböző instagramozási minták, magatartások között. Ugyanakkor statisztikailag igazolása került, hogy az intenzív instahasználat és az önbizalom összefügg: bármilyen meglepő is, minél elégedettebb valaki, annál többet használja az Instagramot.
Összegezve tehát, akármennyire is hangzatos az „Insta rossz, való élet jó”-lobbi, amennyiben tudatosan, és nem pótcselekvésként használjuk, a képfeltöltős közösségi portállal nem tudunk nagymértékben önsorsrontani, akkor sem, ha kimondottan ilyen ambícióink vannak, egyszerűen csak bizonyos magatartás- és attitűdbeli jellemzőink manifesztálódnak az instagramozási szokásainkban is. Tehát ahelyett, hogy teljes mértékben szabotálnánk saját életünket, maximum csak elfelejtünk leszállni a metróról a nagy instagramozás miatt, netalántán impulzusvásárlunk egy olyan érdes felületű arctisztító készüléket.
Dorina
Felhasznált irodalom:
Trifiro, Briana 2018. Instagram Use and It’s Effect on Well-Being and Self-Esteem. Master of Arts in Communication.
Verduyn, P., Ybarra, O., Résibois, M., Jonides, J., & Kross, E. 2017. Do social network sites enhance or undermine subjective well-being? A critical review. Social Issues and Policy Review, 11(1), 274—302.
