Feminizmus mint irányzat, ideológia, terminus csak a 20. század óta létezik. Ugyanakkor korábbi
korokban is találkozunk a nők egyenlőségért harcoló törekvésekkel az irodalomban.
A sötét középkor hanyatlásának köszönhetően új korszak kezdett napvilágot látni a 16. Században, ezt nevezzük kora újkornak.
Lazul a vallásközpontú világrend, így irodalmunkra is jellemző lesz az elvilágiasodás felé hajló tendencia. A művek továbbra is katolikus vagy református szemléletben íródnak, de előtérbe kerülnek az emberi érzelmek, s azok sorsfordító hatásai.
A széphistória műfajterminust azon históriákra alkalmazzák általában, melyek a megszokott gyakorlattól
eltérve fiktív narratívát állítanak fel, nem pedig bibliai vagy valós személyekről/eseményekről
tudósítanak, mint például Tinódi műveinek nagyrésze. Több olyan széphistóriáról van tudomásunk, melyek aktív, cselekvő hősnőket tartalmaznak. Tinódi Iasón és Médea című művében az ókori hagyományt folytatva, Guido de Columna Trója-históriáját alapul véve írja meg az aranygyapjú-történetét. Médeia alakja rendkívül érdekfeszítő, egy ravasz varázslónő, aki a szerelemért bármire képes, akár saját fiai meggyilkolására is. Saját maga alakítja sorsát, ellentmondást sosem tűrvén.
Enyedi György Gismunda és Gisquardus című tragikus alkotásában Gismunda szintén egy cselekvő női karakter. Gisquardus alacsonyabb rangja miatt a király, Gismunda apja nem akarja a szerelmeseket összeadni. Gismunda, ahelyett, hogy behódolna apjának, fellázad a szerelméért, s monumentális monológjában elmondja apjának, hogy ha kell, inkább meghal, mintsem elveszítse Gisquardust. A király haragjában megöleti a férfit, s egyes hagyományok szerint a szívét meg is eteti Gismundával. Ebbe a lány belehal, s lánya elvesztése miatt a király is belehal fájdalmába, majd birodalma idegen kezekbe kerül.
Semptei Névtelen Béla királyról és Bankó lányáról szóló története a genderváltás motívumán alapul.
Bankó lánya férfinak öltözik, mikor a király magához hívja, s az összes fizikai kihíváson legyőzi férfitársait.A király, hogy leleplezze a lányt, közös fürdésre hívja, de Bankó lánya okosan kibújik a helyzet alól, s
apjára hivatkozva hazautazik. Mikor a gályában ül, s már messzebb van a parttól, lekapja ruháját, s
megmutatja “almáit” a királynak. Tehát, ahelyett, hogy hagyná magát leleplezni, ő maga cselekszik, s
gúnyt űz férfitársaiból.
Kérdés, hogy a három művet vajon nők ismerték-e. A válasz a legtöbb esetben valószínűleg nem, tehát a
szerzők nem a nők individuum-tudatra való ébredésének céljából írhatták ezen műveiket. Mindazonáltal,
a férfi szerzők újszerű hozzáállása hősnőikhez tekinthető egy korai “feminista” megnyilvánulásnak.
Csabi
