Szeptember 15.-én, egy esős vasárnapi napon rendezték meg a „Zsolnay Rózsái” nevű eseményt a Városligetben található Millennium Házában. A program egy vezetett séta volt, amelynek célja az épület és a hozzá tartozó rózsakert történetének bemutatása volt. Az eső sajnos végigkísérte a napot, de a kis csoportunkat, mely – valószínűleg a rossz idő miatt – mindössze öt főből állt ez nem tántorította el. A rózsakertben egy nagy fa alatt kerestünk menedéket, ahol meghallgattuk a Millenium Ház történelmét. A séta vezetője rendkívül alapos volt és egy nagyon információdús előadást tartott. Lássuk, miket tudtunk meg!
Megépítése és első funkciója (1885)
Az épületet eredetileg az 1885-ös Országos Általános Kiállításra tervezték műcsarnokként. A bíráló bizottság a pályázatok közül Pfaff Ferenc építész tervét választotta ki, aki neoreneszánsz stílusban tervezett egy 1250 négyzetméteres, egyszintes palotát. A leglátványosabb rész a díszes homlokzat volt, amelyen klasszikus stílusú szobrok és különféle művészettörténeti korszakokat idéző motívumok jelentek meg. A műcsarnok belső terei, különösen a nagy kiállítótermek, üvegtetős felülvilágítással rendelkeztek, ami természetes fényt biztosított a kiállítások számára.
Az épület azonban gyorsan kicsinek bizonyult a művészeti kiállítások számára, ezért tíz évvel később, 1895-ben megépült a nagyobb Műcsarnok a Városligetben. Bár a kiállítótér nem bizonyult elegendőnek, az épület szépsége jelentős volt, hiszen ez volt az egyik első hely, ahol a híres Zsolnay kerámiákat bemutatták. A ház gazdagon díszített volt mázas majolikával, amely a Zsolnay-gyár egyik különleges terméke volt. A majolika egy porózus agyagból készült kerámia termék, amelyet először kiégetnek, majd különféle színes mázzal borítanak. A Zsolnay gyár saját fejlesztésű mázait alkalmazta ezekre a termékekre, amelyek különösen híresek a magas fényű, élénk színekben pompázó felbontású felületekről.
A kiállítások korszaka és a funkcióváltás (1885-1930-as évek)
Az Országos Kiállítás lezárása után hosszas vita kezdődött az épület további sorsáról. Az állam és a főváros között zajló konfliktus évekig tartott, amely után végül a főváros százezer forintért megvásárolta a Millennium Házát. Ezt követően különféle alkalmi kiállításokat rendeztek benne, például a magyar nyelvű színjátszás centenáriumát, azonban hosszú távú, állandó funkciót nem kapott. Az 1930-as években a Fővárosi Múzeum helyszűkéje miatt az épület végleg bezárt.
Második világháború és az egészségügyi központ korszaka (1940-es évek)
A második világháború idején az épületet egészségügyi központként funkcionált. A kiállítási termek helyére kórházi felszerelések, sebészeti eszközök és orvosi tervek kerültek. Az épület a háború alatt károkat szenvedett, és állapota folyamatosan romlott. A háború után ideiglenesen parafával helyettesítették a betört ablakokat, és az üvegtetőt bádogtetőre cserélték.
Szobrászműhely és hanyatlás (1950-1980-as évek)
Az 1950-es évektől kezdve a helyszínt szobrászműhelynek használták, ami további belső átalakításokkal járt. Az eredeti lépcsősorokat lebontották, és vasúti síneket fektettek le, hogy könnyebb legyen a szobrokat mozgatni. A Zsolnay kerámiák egy része eltűnt vagy megrongálódott a második világháború alatt, így az épület fokozatosan elvesztette eredeti állapotát. A rózsakertben található fák 85%-a elpusztult a háború alatt, és újra kellett ültetni őket. Az épületet az 1980-as években Olof Palme Háznak nevezték el, a svéd politikusról, mivel környezetvédelmi kérdések iránti elkötelezettsége miatt szimbolikusnak tartották az autómentes sétányon található épület számára.
A rendszerváltás után és a felújítás előtt (1990-2015)
A rendszerváltást követően az épület műemlék jellegű státuszt kapott, amely megakadályozta a komolyabb átalakításokat, a felújításra nem volt egyszerű megoldás. Így az 1990-es években a ház állapota tovább romlott és a terület egyes részei, például a mosdók csak a közelben működő romkocsma miatt voltak használatban. A kültéri séta után csoportunk az épület belsejébe is bement, az esemény további része pedig itt zajlott. Az üres kiállítóteremből csodálatos kiállítás nyílt a rózsakertre, így ilyen környezetben hallgattuk tovább az épület történelmét.
A Millennium Háza rekonstrukciója (2017-2019)
A 2010-es évek közepén döntött úgy az állam, hogy a Millennium Házát felújítják. A munkálatok két évig tartottak (2017-2019), amely során az eredeti terveket felhasználva teljes mértékben rekonstruálták az épületet. A huszonhat Zsolnay restaurátor segítségével helyreállították az épület Zsolnay-kerámiáit és díszítőelemeit. A felújítás során két új bejáratot alakítottak ki és létrejött egy központi csarnok, valamint két kisebb tér is. Ezek közül az egyik étteremként és kávéházként működik, amely Zsolnay-stílusú berendezésekkel rendelkezik, a másik pedig kiállítótérként szolgál. Az épület freskóit is visszaállították eredeti állapotukba, amelyeket a központi csarnokban tekinthetünk meg.
A rózsakert újjáélesztése
A Millennium Házának szerves része az ezer négyzetméteres rózsakert, melyet eredetileg József Nádor tiszteletére alakítottak ki. A kert tervezésénél két fő szempont volt: hogy ne vágják ki a fákat és hogy angol stílusú legyen. A területen különféle rózsafajták találhatók, beleértve futó, talajtakaró, ágyás és kúszórózsákat. A Millennium Háza tehát gazdag és sokszínű múlttal rendelkezik, amely során kiállítóteremből egészségügyi központtá, majd szobrászműhellyé vált, mielőtt végül méltó felújítást kapott volna. Az épület rekonstrukciója és a rózsakert újjáélesztése új életet lehelt a történelmi műemlékbe, amely ma már a Városliget egyik kiemelkedő látványossága. A séta során nem csak a rózsakert szépsége és az épület története nyűgözött le, hanem az a tudat
is, hogy a Millennium Háza az évtizedek alatt milyen változatos szerepeket töltött be, mindig valamilyen közösségi vagy kulturális célra szolgálva. Az eső ellenére is igazán különleges és maradandó élmény volt részt venni ezen a sétán, amely során közelebb kerülhettem Budapest egyik építészeti gyöngyszeméhez.
Fotók: Mikáczó Zsuzsanna
