Az ünnephez közeledve épp számba vettem, hogy mennyi és milyen teendőm van még december 24-ig, amikor egy idős roma néni huppant le mellém a buszon. Rengeteg csomagja volt, egészen az ablakhoz préselt velük, közben bocsánatkérően nézett rám és kezdett szabadkozni, hogy a családjának vásárolt be épp karácsonyra, és azért kell ennyi szatyor, „mert hát népes família vagyunk mink.” Ekkor döntöttem el, hogy ez a cikk a magyarországi cigányok szokásairól fog szólni, akik busás összegeket hagynak a boltban és szakadnak meg a csomagok súlya alatt, csakhogy a népes család minden tagjának legyen mit bontogatni a fa alatt.
Magyarországon ma 13 törvény szerint is elismert nemzetiség él. A legnagyobb hivatalosan elismert kisebbséget a magyarországi cigányok képviselik. Le kell szögezni, hogy a legtöbb roma család karácsonyhoz köthető szokása ma már pontosan ugyanolyan, mint bármely családé Magyarországon: adventkor gyertyát gyújtanak a koszorún, karácsonyfát állítanak, amelyet feldíszítenek, karácsony napján pedig megajándékozzák egymást. Vannak azonban olyanok, akik még tartanak olyan szokásokat, amelyeket felmenőik hagyományoztak rájuk.
Luca-szék, Luca pogácsa és mákszedő boszorkák
December 13-án kezdik el készíteni a legnagyobb titokban a Luca-széket. December 24-re kell elkészülniük vele, úgy, hogy minden nap kell rajta dolgozgatni valamit. Szenteste az éjféli misére elviszi magával a Luca-szék készítője a templomba a munkáját. A karzatra ül vele, és ha lenéz, akkor megláthatja a boszorkányt. A babona szerint azonban a banya, ha észreveszi a leselkedőt, űzni kezdi és csak a mák szórás segíthet ekkor a menekülőn, ugyanis a boszorkányok elkezdik azt szedegetni egyesével a földről. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik az is, hogy ha valaki fekete macskát lát, köpjön hármat, majd lépjen hátrafelé hármat, s mondja azt: „Menj a Dunába mákot válogatni!”
A Luca pogácsát december 13-ra kell elkészíteni a lányoknak krumpliból. A szokás azt tartja, hogy ekkor 13 cédulát kell készíteni, arra fiúneveket kell ráírni. El kell tenni a gondosan összehajtogatott cédulákat egy biztos helyre, és minden este egyet el kell tépni. Amelyik fiúnév utoljára marad, az lesz a lány férje.
A romáknak egyébként nincs saját, külön vallásuk, általában azt vették fel, ahol éppen tartózkodtak, ennek köszönhető például, hogy az adventi időszakban a nyugati hagyományokhoz hasonlóan szintén készítenek adventi koszorút, különösen a katolikus tradícióval rendelkező közösségek. Karácsony ünnepén pedig a család együtt megy templomba az éjféli misére.
Cigánypecsenye van?
Karácsonykor jellegzetes ételeket fogyasztanak, mint a káposztás tészta, a cigány tészta, paradicsomos töltött káposzta, a speciálisan elkészített bableves. Az egyik elmaradhatatlan fogás pedig a zsírban sütött hús, amihez az asszonyok tésztát szaggatnak. Ezt csak kézzel lehet fogyasztani, vagy különleges, faragott fával – ez jellegzetes ízt kölcsönöz az ételnek.
Karácsonyi dalok helyett, autentikus cigányzene szól
Roma hagyomány, hogy szenteste kántálni járnak, rokonokat, barátokat látogatnak körbe a roma családok. „Éneklünk, dicsőítjük az Urat. Ahova bemegyünk, ott étellel, itallal kínálnak meg, aztán megyünk tovább” – osztja meg élményeit egy roma fiatalember. „Bár az ünnepi szokásaink alig különböznek. Ami kicsit más, hogy mi rengeteget éneklünk, mulatunk, de ez nem csak az ünnep miatt, egyébként is sokkal vidámabbak a napjaink, mint más családoknak. Legalábbis, akiket én ismerek. Nem a szokásos karácsonyi dalokat énekeljük, hanem azt, amit mindig, autentikus cigányzenét rakunk a lemezjátszóba” – Origo
Karácsony előtt tánccal űzik el a haragot
A bihari nagy- községben, Pocsajban vált hagyománnyá, hogy a helyi romák december 22-én vagy 23-án táncmulatsággal hozzák magukat ünnepi hangulatba. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2006-ban rendezte meg először a Cigánybált, amit utódja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat is rendre megtart. Az esemény azért is fontos számukra, mert alkalmat teremt a békülésre, mivel a régi cigányok szerint karácsony előtt minden haragot száműzni kell a szívből, különben megharagszik, s bosszút áll a „felettükvaló”.
Szalmabála az áldásért
A szalma fontos szerepet játszik a beás cigányok karácsonyi hagyományaiban, a bála szétszórása ugyanis áldást hoz a családra. Sötétedéskor a családfő hozza be az udvarról a szalmát a lakásba, ekkor a család többi tagja gyertyafényben várják, hogy eljöjjön a szétszórás ideje. Ebben már a gyerekek is részt vesznek, a mondás szerint ahány szalmaszál éri a testüket, annyi áldásban lesz részük a következő évben. A szétterített szalmaköteg nem marad kihasználatlanul, az egybegyűlt család efölött fogyasztja el a bőséges karácsonyi vacsorát.
Enikő