Bemutatták a Helikon Irodalom- és Kultúrtudományi Szemle Nem természetes narratológia című számát a Kelet Kávézó és Galériában. Az eseményen a szám szerkesztője, Tóth Csilla beszélgetett Kálmán C. Györggyel és Bene Adriánnal Földes Györgyi moderálásban arról, hogy mit tekintünk mai értelemben vett nem természetes narratológiának, miért összetett ezek megértésének folyamata és miért is jött létre ez a szám.
Tóth Csilla egy merész feladatot vállalt magára, a Helikon legújabb számában egy olyan irányzatot hivatott bemutatni, amelynek kutatása idehaza még csak gyerekcipőben jár. De mindez nem jelenti, hogy ne lenne itt az ideje az új típusú narratológiák átfogó vizsgálatának, ezért a Nem természetes narratológia címmel megjelent szemlében a kötet szerkesztője olyan alapvető műveket és értelmezések igyekezett összeválogatni, amelyek a leginkább szemléltetik, hogy mit értünk ezen fogalom alatt. A szám összeállítása korántsem volt könnyű, ugyanis azonkívül, hogy ezen szövegeket magyarra kellett fordítani, még a kiadókkal is meg kellett küzdeni a szerzői jogokért.
Az sem véletlen, hogy Földes Gyöngyi a Pécsi Tudományegyetem köré csoportosuló egyéneket választotta a Helikon legújabb számának bemutatásához. Szerinte, ha kimondottan nem is állíthatjuk, hogy a Pécsi Tudományegyetem kifejezetten narratológia kutatás központú lenne, de mégis van az egyetemen egy olyan hagyománya ennek a területnek, mint talán sehol máshol az országban.
A bemutató fő célja megismertetni, miben különbözik a nem természetes a természetesnek nevezett E/1. és E/3. múlt idejű elbeszéléstechnikáktól, és pontosan milyen szövegek tartoznak ebbe az új irányzatba. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a szövegek besorolása nem egyértelmű, ugyanis nem csak a posztmodern időszakból kell válogatnunk az alkotások közül. Ugyanakkor ezen nem természetesen narratológiák közös jellemzője, hogy megkérdőjelezik a klasszikus narratológia fogalmait, előtérbe állítják saját fikcionalitásukat, és olyan történetvilágokkal szembesítik az olvasót, melyek fizikai, logikai vagy emberi szempontból lehetetlen elemeket tartalmaznak – olvashatjuk a bemutató Facebook- esemény leírásában.
A közel egy órás beszélgetésen arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy milyen szövegekre tudjuk alkalmazni ez a metódust. Kálmán C. György szerint a az egyik szépsége a nem természetesnek a természetessel szemben, hogy „nem rendszeres”, tehát nincs egy kialakult hierarchikus rendszer, és nem is biztos, hogy lehet belőle gyártani. Tóth Csilla ezzel kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez az új narratíva egy „olyan modellt kérdőjelez meg, ami megkérdőjelezhetetlennek tűnt”. Továbbá hozzátették, hogy ez a fajta új narratológiai nézőpont azért is különleges, mert régebben keletkezett szövegekre is jól alkalmazható.
Az esemény zárásaként az a kérdés is felmerült, hogy lesz-e folytatása ennek a témának a Helikonban: Bene Adrián nem túl derűlátó, szerinte ennek a kutatásnak még nincs elég nagy hagyománya Magyarországon, Kálmán C. György ezzel szemben optimista, és véleménye szerint csak idő kérdése, míg utolérjük a külföldi narratológia kutatásokat.
A Helikon a következő számában a humán elbeszéléstechnikákat veszi majd górcső alá.
