Ismered azt a típust a suliból, aki a dolgozat előtt öt perccel futja át a tankönyvet, mégis csont nélkül beadja a hibátlan dolgozatot? Mindenki ámul, a tanár a csodájára jár, aztán a szünetben kiderül a turpisság: a dolgozat felét az eminens padtársról másolta, a maradék kérdésekre meg olyan magabiztosan kamuzott be nem létező történelmi évszámokat, hogy senki nem merte megkérdőjelezni.
Nos, a mesterséges intelligencia pont ezt a figurát játssza a világ legkomolyabb kutatólaborjaiban. Csak itt nem egy kettesről van szó a félévi bizonyítványban, hanem milliárdos felfedezésekről és életmentő gyógyszerekről.
A 88 órás csoda és a gyanús szomszéd
Néhány hete az OpenAI – a ChatGPT szülőatyja – pezsgőt bontott. Bejelentették, hogy az okos kis gépi ágenseik mindössze 88 óra alatt megoldották a modern matematika egyik legkeményebb, évszázadok óta megfejtetlen rejtélyét. A világ szájtátva figyelte a hírt. Ha a gép pár nap alatt elintézi azt, amin generációk véreztek el, holnapra zsebben van az örök élet és a rák ellenszere is, nem?
Aztán pár órával a nagy bejelentés előtt megérkezett a hidegzuhany. Két hús-vér matematikus állt a nyilvánosság elé, és halkan megjegyezték, hogy ők pontosan ugyanezen a bizonyításon dolgoztak hónapok óta, a számításaikat és vázlataikat pedig jóhiszeműen az OpenAI egyik programozói tárhelyén tartották. Majd valaki megsúgta nekik, hogy a haladásuk híre rejtélyes módon „eljutott” a techóriás fejlesztőihez. Bár a cég sietve leszögezte, hogy senki nem kukucskált a privát jegyzetekbe, a kellemetlen kérdés a levegőben maradt. Ha a világ legokosabb elméi a techcégek digitális fiókjaiba pakolják a féltve őrzött ötleteiket, vajon a gép magától lett zseniális, vagy egyszerűen lenyúlta a házi feladatot?
Digitális szellemjárás a könyvtárakban: 147 ezer fantom
A gyanús puskázás még csak a kezdet. Van egy sokkal szürreálisabb dolog is, amit a kutatók most kezdenek észrevenni. A gép úgy tud kamuzni, mint egy rajtakapott bűvész. Mind láttunk már olyat, hogy a chatbot kitalál egy nem létező filmet vagy egy sosem hallott idézetet. Csakhogy amikor ezt a komoly tudományban csinálja, az eredmény nem vicces, hanem egyenesen abszurd.
147 ezer fantomidézés
A Cornell Egyetem vizsgálata szerint a forrásjegyzékekhez AI-t használó tanulmányokban tavaly mintegy 147 000 olyan hivatkozás bukkant fel, ami a valóságban soha nem létezett. A gép nemes egyszerűséggel kitalált neves professzorokat, könyveket és tanulmánycímeket, csak hogy a szöveg meggyőzőbbnek tűnjön.
A lustaság ördögi köre
A tudományban aranyszabály, hogy mielőtt egy cikk megjelenik, más tudósok szigorúan átnyálazzák a hibák után kutatva. Mi történik most? A Stanford Egyetem kutatói szerint a bírálók egy része lusta elolvasni a többszáz oldalas irományokat, így ők is ráküldik a saját AI-jukat. Vagyis a gép által generált hibákat és fantomadatokat egy másik gép ellenőrzi, miközben mindkettő elégedetten bólogat a semmire.
Miért nem lesz a gépből soha Fleming?
Gondolj bele: Alexander Fleming nem úgy fedezte fel a penicillint, hogy tökéletesen leporolta az asztalát. Ottfelejtette a mintát a nyaralás alatt, az megpenészedett, és ahelyett, hogy felháborodva kivágta volna a kukába, ránézett és azt mondta: „Várjunk csak… miért pusztultak el a baktériumok a penész körül?” A tudomány legnagyobb ugrásai pont ilyen elrontott kísérletekből, félresikerült fura mérésekből és emberi megérzésekből születtek.
A mesterséges intelligencia viszont nem tud csodálkozni. Ő egy végtelenül precíz statisztikai daráló: a szabályos mintákat imádja, a furcsa, kilógó, szabálytalan dolgokat pedig egyszerűen hibának látja és kitörli.
Ha mostantól mindent rábízunk a gépekre, a tudomány nem felgyorsul, hanem bekerül egy végtelen visszhangkamrába. És a legközelebbi nagy járványnál meglehet, hogy hetekig olyan recepteket kevergetnek majd a laborban, amiket egy túlbuzgó algoritmus szopott ki az ujjából – csak azért, mert nem mert szólni, hogy fogalma sincs a megoldásról.
Szerző: Buzás Enikő
Forrás: Ghosh, Pallab. The Maths Bust-up Fuelling Fears That AI Is Undermining Science. 28 Oct. 2026, www.bbc.com/news/articles/c6gelgxjwzdzo.
