Az előző részben arra a következtetésre jutottunk, hogy a szubkultúrák nem tűntek el a digitális korban, csupán átalakultak. A bakancsokat profilképek, a klubokat Discord-szerverek, a koncert utáni beszélgetéseket pedig kommentmezők váltották fel. Ha azonban valóban új korszakba léptek a szubkultúrák, érdemes feltenni a következő kérdést is: kik alkotják ma ezeket a közösségeket?
A válaszért elég megnyitni a TikTokot. A platformon egymás mellett léteznek könyvmolyok, fitnesz rajongók, a régi egyetemek hangulatáért lelkesedő Dark Academia követők és a vidéki élet romantikáját idealizáló Cottagecore közösségek. Ezek a csoportok saját nyelvet, stílust, szimbólumokat és véleményvezéreket alakítanak ki, akárcsak egykor a punkok vagy a metálosok. A kérdés csak az, hogy valódi szubkultúrákról beszélünk-e, vagy inkább olyan internetes trendekről, amelyek ugyanolyan gyorsan eltűnnek, ahogyan megjelennek.
Amikor az algoritmus mutatja meg, kik vagyunk
A TikTok egyik legnagyobb ereje, hogy szinte észrevétlenül alakítja azt, milyen tartalmakkal találkozunk. Néhány kedvelt videó, egy-két megállított görgetés vagy egy keresés és az alkalmazás máris egyre pontosabb képet alkot az érdeklődési körünkről. Míg korábban valakinek hónapokba, akár évekbe telhetett, hogy megtalálja a hozzá hasonló embereket, ma egyetlen hashtag elegendő lehet ehhez. A kutatók szerint a közösségi média térnyerése alapvetően alakította át a fiatalok identitásépítését. Az internet nem megszüntette a szubkultúrákat, hanem számos kisebb, egymás mellett létező ízlésközösség kialakulását segítette elő. A digitális térben a Dark Academia, a Cottagecore vagy éppen a Clean Girl mögött ugyanúgy közösségi identitások húzódnak meg, mint korábban a punk vagy metál mozgalmak mögött.
A különbség elsősorban a sebességben rejlik. Ami egykor helyi klubokban és koncerttermekben formálódott, ma algoritmusok segítségével néhány nap alatt globális közösséggé válhat.
A BookTok: amikor az olvasásból közösségi élmény lesz
Ha van olyan online mikrokultúra, amely bebizonyította, hogy a TikTok több egyszerű szórakoztató alkalmazásnál, akkor az a BookTok.
A #BookTok mára a világ egyik legnagyobb digitális olvasóközösségévé vált. A platform hatása nem csupán az online térben érezhető, mert korábban megjelent könyvek kerültek vissza bestsellerlistákra, új szerzők váltak nemzetközileg ismertté, a kiadók pedig külön marketingstratégiákat építettek a közösség köré.
A BookTok sikerének titka azonban nem a könyvértékesítésben rejlik. A kutatások szerint a közösség valódi kapcsolódási teret kínál azoknak az olvasóknak, akik korábban gyakran elszigetelten élték meg ezt a hobbit. Az olvasási élmények megosztása, a közös ajánlások és a könyvekről szóló viták olyan közösségi élményt teremtenek, amely sok szempontból emlékeztet a klasszikus szubkultúrákra.
Egyre több kutató tekint a BookTokra nem egyszerű trendként, hanem digitális kulturális közösségként, amely képes identitást, összetartozást és kulturális önkifejezést biztosítani a tagjai számára.
Dark Academia: több mint barna zakók és régi könyvek
Az egyik legismertebb internetes esztétika a Dark Academia. Külső szemlélő számára könnyen összetéveszthető egy divatirányzattal: barna színvilág, klasszikus irodalom, könyvtárak, jegyzetfüzetek és régi egyetemi épületek jellemzik.
A felszín alatt azonban többről van szó. A Dark Academia követői egy idealizált tudásközpontú világot ünnepelnek, amelyben az olvasás, a filozófia, a művészet és az önképzés kiemelt szerepet kap. Az online közösség tagjai közös kulturális referenciákat osztanak meg, ajánlásokat cserélnek és saját vizuális nyelvet alakítanak ki. Talán éppen ez a jelenség mutatja meg legjobban, hogy a modern mikrokultúrák nem csupán esztétikák. A ruhák és színek csupán látható jelei egy olyan közösségi identitásnak, amely mögött értékek és világlátások is meghúzódnak.
Cottagecore: a lassabb élet álma
Miközben a technológia egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapokban, egyre többen vonzódnak olyan közösségekhez, amelyek éppen a digitális világ ellenpontját kínálják.
A Cottagecore a vidéki élet romantikus képét helyezi középpontba. Kertészkedés, sütés, kézművesség, természetközeli életmód és lassabb hétköznapok jelennek meg a közösség tartalmakban. Sokan úgy tekintenek rá, mint egyfajta kulturális válaszra a modern élet túlterheltségére. A jelenség különös paradoxona, hogy ezt a technológiától távoli életérzést éppen a közösségi média teszi világszerte láthatóvá. A Cottagecore egyszerre menekülés a digitális világból és annak terméke.
A törzsek, amelyek gyorsabban születnek, mint valaha
A klasszikus szubkultúrák gyakran évtizedeken keresztül fennmaradtak. A punk, a goth vagy a metál ma is létezik, jól felismerhető kulturális hagyományokkal. A TikTok világában azonban az idő felgyorsult. Új esztétikák és mikroközösségek jelennek meg hónapról hónapra, majd sok esetben ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. A közösségi média logikája kedvez a folyamatos újdonságkeresésnek, ezért egyes közösségek inkább hasonlítanak rövid életű trendekre, mint tartós kulturális mozgalmakra.
Ez felvet egy fontos kérdést: vajon valódi közösségekhez csatlakoznak a fiatalok, vagy csupán előre csomagolt identitásokat fogyasztanak?
Szubkultúra vagy algoritmikus divat?
A válasz valószínűleg a kettő között található. Egyes közösségek valódi kapcsolatokat, közös értékrendet és hosszú távú kötődést hoznak létre. Mások néhány hónap alatt elveszítik jelentőségüket, és átadják helyüket egy új trendnek.
A BookTok, a Dark Academia vagy számos online olvasói és alkotói közösség ugyanakkor arra utal, hogy a digitális korban is léteznek olyan közösségek, amelyek túlmutatnak az esztétikán. A kutatások szerint ezek a csoportok szerepet játszanak az identitás kialakításában, az önkifejezésben és a valahová tartozás érzésének megteremtésében.
Több-e egy hashtag egy bakancsnál?
A punkoknak ott volt a biztostű, a metálosoknak a zenekaros póló, a gothoknak a fekete öltözék. A mai digitális törzseknek hashtageik vannak, ajánló algoritmusaik és online közösségi tereük.
Az eszközök megváltoztak, az alapvető emberi igény azonban ugyanaz maradt: megtalálni azokat, akik hasonlóan gondolkodnak, hasonló dolgokért lelkesednek, és akikkel együtt könnyebb meghatározni, kik vagyunk valójában.
Lehet, hogy a 21. század szubkultúrái már nem az utcán várnak ránk. Lehet, hogy a következő görgetésnél találkozunk velük, és talán éppen ezért nehezebb észrevenni őket, mint valaha.
Felhasznált források
Hebdige, Dick. Subculture: The Meaning of Style. Routledge, 1979.
https://archive.org/details/subculturemeanin0000hebd
Ajmal, Sharmien. Charting Youth Subcultures, Identity Formation, and Niche Aesthetics in the Age of Social Media. Journal of English Literature and Cultural Studies, vol. 5, no. 1, 2024, pp. 32-41.
https://www.jelcsjournal.com/article_205902.html
Dera, Jeroen. BookTok: A Narrative Review of Current Literature and Directions for Future Research. Literature Compass, 2024.
https://doi.org/10.1111/lic3.70012
Jerasa, Sarah Elizabeth. The #BookTok Connection: Examining Cultural and Linguistic Identity Expression in Online Reading Communities. Education Sciences, vol. 15, no. 2, 2025.
https://doi.org/10.3390/educsci15020234
De Melo, Alysia. The Influence of BookTok on Literary Criticisms and Diversity. Social Media + Society, 2024.
https://doi.org/10.1177/20563051241286700
TikTok Cultures Research Network. Curtin University, Australia.
https://tiktokcultures.com/
Kép forrása:
A person holding a cell phone in their hand – Free Photo on Unsplash
