Gap year – valami gáz van veled?

Miért terrorizáljuk a jövő nemzedékét és változtatjuk őket teljesítménykénszeres, depressziós felnőttekké?

 

Sokat gondolkozom azon, hogy vajon miért alakulhatott ki az a sztereotípia, mert valljuk be, kialakult, hogy azok a fiatalok, akik nem közvetlenül érettségi után kezdik el egyetemi tanulmányaikat, valamit rosszul csinálnak. Hogy kevesebbet érnek, mint a többiek. Hogy rosszabbak, butábbak, lustábbak. Ez a sztereotipizálás borzasztó veszélyes és káros hatású, hiszen rengeteg középiskolás és egyetemista ezért nem mer önmaga lenni. Félnek, hogy kifutnak az időből, hogy lemaradnak valamiről, hogy le fogják nézni őket, akár diáktársaik is. Szerencsétlenek elkezdenek egy majd-csak-jó-lesz-ez egyetemet, élik a társadalmi elvárások által rájuk erőltetett képmutató életüket, miközben azon őrlődnek, hol cseszhették el ennyire. Hát kedves gyerekek, akkor, abban a szent pillanatban, amikor terveiteket nem a magatok, hanem a társadalom szempontjából vizsgáltátok. Akkor, amikor hagytátok magatokat megfélemlíteni a családotok, barátaitok, ismerőseitek által. Tanácsokat persze lehet fogadni, de ne hagyjátok, hogy ők éljék az életeteket helyettetek! Minél több olyan pillanat van az életben, amikor megízlelhetitek a döntés szabadságát, annál magabiztosabbak, ezáltal sikeresebbek lesztek. A társadalmat pedig ezennel ünnepélyesen arra kérem, hogy ne aggasson nem létező elvárásokat és előítéleteket fiataljai nyakába, ha a jövőben magabiztos, boldog, elkötelezett és sikeres emberekből akar állni.