A kormány tervei szerint 2027-től új, éves vagyonadó terhelné az egymilliárd forintnál nagyobb nettó vagyonnal rendelkezőket. Az adó mértéke az egymilliárd és százmilliárd forint közötti vagyonrészre 1 százalék, a százmilliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalék lehet. A tervezet nemcsak az ingatlanokra, hanem a befektetésekre, a céges részesedésekre és bizonyos ingóságokra is kiterjedne. A társadalmi egyeztetés október 14-ig tart, a részletszabályok pedig több fontos kérdést is felvetnek.
Mikortól kellene vagyonadót fizetni?
A vagyonadó bevezetésének részleteit Magyar Péter miniszterelnök október 6-án ismertette, a Pénzügyminisztérium pedig közzétette a jogszabálytervezetet. A javaslatról október 14-ig lehet véleményt mondani, így a szabályozás még nem tekinthető hatályos törvénynek. A kormány tervei szerint az új adónem 2027. január 1-jétől lépne életbe.
Az első adófizetési kötelezettséget a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján állapítanák meg. Az érintetteknek a következő év augusztus 31-ig kellene bevallaniuk és megfizetniük az adót. Ez azt jelenti, hogy a tervek elfogadása esetén az első befizetések határideje 2027. augusztus 31. lenne. A kormány várakozásai szerint az új adónem 15–25 ezer embert érinthet, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat a költségvetésnek.
Egymilliárd forint felett indulna az adózás
A javaslat alapján nem a teljes vagyon után kellene adót fizetni: az egymilliárd forintot meghaladó rész képezné az adó alapját. Az egymilliárd és százmilliárd forint közötti adóköteles vagyonrészre 1 százalékos kulcs vonatkozna, százmilliárd forint felett pedig a küszöböt meghaladó rész után 1,5 százalékot kellene fizetni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek 1,5 milliárd forint a nettó vagyona, annál 500 millió forint lenne az adóköteles rész. Ennek 1 százaléka, vagyis 5 millió forint lenne az éves adója a tervezett szabályok szerint.
A százmilliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezők esetében a magasabb kulcs csak a százmilliárd feletti részre vonatkozna. Vagyis a tervezet két adókulccsal számol, és nem a teljes vagyonra alkalmazná automatikusan a magasabb százalékot.
Mi számítana bele a vagyonba?
A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy az adóalapot nem kizárólag az ingatlanok értéke alapján számítanák ki. A szabályozás a magánszemélyek különböző vagyonelemeire, így a bankszámlákon tartott pénzre, a befektetésekre, a céges részesedésekre, valamint bizonyos ingóságokra is kiterjedne.
A belföldi illetőségű magánszemélyek esetében a magyarországi és a külföldi vagyon is számíthatna. A külföldi illetőségű magánszemélyeknél a Magyarországon található ingatlanok és céges részesedések jelentenének adóalapot. A részletszabályoknál a nemzetközi adóegyezményeket is figyelembe kell venni.
Nem minden vagyontárgy kerülne azonban az adóalapba. A mindennapi életvitelhez és a lakhatáshoz kapcsolódó ingóságokat, valamint a meghatározott értékhatár alatti járműveket kihagynák a számításból. A tervezet alapján a hárommillió forintnál értékesebb műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, illetve a tízmillió forintnál drágább járművek is adókötelesek lehetnek.
Az adóalap meghatározásakor az igazolt tartozások és hitelek csökkentő tételként jelenhetnek meg, és bizonyos más adók levonására is lehetőség nyílhat. A pontos összeg ezért nem pusztán a tulajdonban lévő vagyontárgyak értékétől, hanem az alkalmazandó számítási szabályoktól is függene.
A házastársak és a gyermekek vagyona sem jelentene automatikus kibúvót
A tervezet külön szabályokat állapítana meg a családon belüli vagyonmegosztásra. A házastársak vagyonát főszabály szerint elkülönítetten vennék figyelembe, elsősorban a dokumentált vagyonjogi megállapodások alapján. Ha nincs megfelelően igazolt eltérő megosztás, a tervezet szerint egyes vagyonelemeket fele-fele arányban számíthatnak be.
A kiskorú gyermekeknek átadott vagyon szintén beleszámíthatna a szülő adóalapjába. Kivételt jelenthet a gyermek saját keresetéből származó vagy örökölt vagyona, amely önálló adóalapot képezhet.
A kormány célja ezzel az, hogy a vagyon egyszerű átírásával ne lehessen elkerülni az adófizetést. A vagyonkezelési konstrukciókra és alapítványokra is külön szabályok vonatkoznának, hogy a vagyon több kisebb egységre bontásával se lehessen automatikusan kikerülni az adó hatálya alól.
Hogyan állapítanák meg az ingatlanok és a cégek értékét?
A vagyonadó gyakorlati működésének egyik legnehezebb kérdése az lehet, hogy miként határozzák meg az egyes vagyonelemek értékét. Egy bankszámlán tartott összeg viszonylag egyszerűen megállapítható, egy ingatlan vagy egy nem tőzsdén jegyzett vállalkozás értékelése azonban jóval összetettebb feladat.
A kormány tájékoztatása szerint a NAV online kalkulátorral segítené az adózókat. Az ingatlanok értékének meghatározásához külön eszköz készülhet, a cégek esetében pedig a beszámolókból és a vállalkozások által szolgáltatott további adatokból indulnának ki.
A módszertan ugyanakkor már a tervezet ismertetésekor vitákat váltott ki. A Telexnek nyilatkozó szakértők különösen a nem tőzsdei cégek értékelését tartják problémásnak, mert a vállalkozások tényleges piaci értékét nem minden esetben lehet egyetlen képlettel pontosan meghatározni. Ez a kérdés a családi vállalkozások tulajdonosainál is jelentős lehet, hiszen a cégben lévő részesedés értéke akkor is magas lehet, ha a tulajdonos nem rendelkezik ugyanekkora összegű, azonnal felhasználható pénzzel.
A vagyonadó tehát nemcsak az adó mértéke miatt lehet fontos, hanem azért is, mert a vagyon felmérése és dokumentálása az érintettek számára külön feladatot jelenthet.
Mi történik, ha valaki nem tudja egy összegben befizetni?
A tervezet a fizetési nehézségekkel is számol. Aki nem tudja egy összegben rendezni az adót, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól fizetési halasztást vagy részletfizetést kérhetne.
A kormányzati tájékoztatás szerint a könnyítés legfeljebb 12 hónapra szólhatna, kivételes, megfelelően indokolt esetben pedig két évre is meghosszabbítható lenne. Ez különösen azoknál a vagyonos adózóknál lehet lényeges, akiknek jelentős értékű ingatlanjuk vagy vállalkozási részesedésük van, de a vagyonukhoz képest korlátozott a szabadon felhasználható pénzük.
A tervezet egy további lehetőséget is tartalmaz: az adózók a befizetett vagyonadójuk 5 százalékát közcélokra, a Nemzeti Együttműködési Alap javára ajánlhatnák fel. Ez nem az adó mértékét csökkentené, hanem arról adna lehetőséget, hogy a befizetett összeg meghatározott részének felhasználásáról rendelkezzenek.
A külföldre költözés sem feltétlenül mentesítene az adó alól
A vagyonadó tervezetének egyik hangsúlyos eleme, hogy a szabályozás a külföldre költözéssel vagy a vagyon külföldi elhelyezésével se legyen könnyen megkerülhető. A belföldi illetőségű adózóknál a külföldön tartott vagyon is az adóalap része lehet, a vagyonkezelési konstrukciók esetében pedig a tényleges irányítás helye is számíthat.
A külföldi illetőségű adózókra ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznának, és a nemzetközi egyezmények is befolyásolhatják, hogy egy adott vagyonelem után hol és milyen adót lehet kivetni. A külföldre költözés tehát önmagában nem feltétlenül szüntetné meg azonnal a magyar adókötelezettséget.
A Portfolio által ismertetett háttérbeszélgetésen egy másik, úgynevezett exit tax típusú szabályozás lehetősége is felmerült a személyi jövedelemadózásban. Ez külön kérdés a vagyonadótól: a külföldre költözéshez, illetve a vagyon vagy a nem realizált árfolyamnyereség kezeléséhez kapcsolódó szabályozás részleteit külön kell értékelni. A vagyonadó tervezetéből önmagában nem következik, hogy az exit tax minden részlete már végleges lenne.
Milyen vitás kérdések maradtak?
A kormány az új adót az arányosabb közteherviselés eszközeként mutatja be. Kármán András pénzügyminiszter érvelése szerint a jelenlegi adórendszerben a fogyasztás nagyobb szerepet kap, miközben a vagyon kevésbé adózik. A kormány a nagy értékű magánvagyonok bevonásával kíván változtatni ezen.
A tervezettel kapcsolatban ugyanakkor több gyakorlati kérdés is nyitott maradt. Az egyik legfontosabb az ingatlanok és a céges részesedések értékelése, a másik a nemzetközi adóegyezmények alkalmazása, a harmadik pedig az, hogy a vagyontárgyak értékének megállapítása és dokumentálása milyen adminisztratív terhet ró majd az adózókra.
A likviditási kérdés szintén lényeges: egy nagy értékű ingatlannal vagy vállalkozási részesedéssel rendelkező személynek nem feltétlenül áll rendelkezésére elegendő készpénz az éves adó befizetésére. A részletfizetés lehetősége enyhítheti ezt a problémát, de a konkrét esetekben sok múlhat majd a végleges szabályokon.
Október 14-ig még véleményezhető a tervezet
A vagyonadó bevezetése a magyar adórendszer jelentős változását hozhatja, amennyiben a javaslatot a terveknek megfelelően elfogadják. A küszöbérték, a két adókulcs, az adóalapba tartozó vagyonelemek és az első fizetési határidő már ismert a közzétett tervezetből, de a szabályozás végleges formája még változhat.
A társadalmi egyeztetés 2026. október 14-ig tart. A következő fontos lépés az észrevételek feldolgozása, majd a jogalkotási folyamat folytatása lesz. A hátralévő időszakban ezért különösen az értékelési módszertan, a családon belüli vagyonmegosztás és a külföldi vagyonelemek adóztatásának részleteire érdemes figyelni.
