Jókedv, interdiszciplinaritás, tudomány, diákság – a III. Móra Interdiszciplináris Konferencián jártunk.
A telek pont olyan hidegek, a karácsonyi vásárok pont olyan giccsesek, és a kollégiumok pont olyan kevert arcúak Szegeden is, mint Budapesten. Ami azonban elsőként feltűnik az embernek a Móra Ferenc Szakkollégiumhoz az a bejárat mellé festett óriási „ISTEN HOZOTT!” felirat. Az ajtón belépve a regisztrációs pultnál lévő fiatalok fogadtak bennünket, akik kedvesen eligazítottak, és válaszoltak minden – néhol banális – kérdésünkre.
A konferencia mindössze három év alatt egynaposból egész hétvégéssé nőtte ki magát, ahol a (leendő) jogászt, bölcsészt, társadalomtudóst és a többieket két dolog köti össze: a szakkollégiumi háttér és a tudomány szeretete.
„A hallgatói konferenciákat gyakran azzal vádolják, hogy komolytalanok, azonban itt abszolút nem ezzel találkoztam: nagyon színvonalas előadásokat hallhattam; látszott, hogy mindenki sokat készült. Én főképp irodalommal foglalkozom, így az ezen tématerületre vonatkozó előadásokról azt is mondhatom, hogy a kutatások témái komoly tudományos kérdéseket firtatnak” – taglalta nekünk Szűcs László, a konferencia egyik előadója.
László véleményével többen is egyetértettek: mindenki kiemelte az előadások magas minőségét, és sokan azt is hozzátették, hogy az egyes előadások után remek diskurzusok alakultak ki.
Reméljük, a szegedi szakkollégium jövőre is megszervezi ezt a színvonalas eseményt, hiszen objektíven nézve is rettentő hasznos és prosperáló az, ahogy a diákok megosztják egymással „felfedezéseiket”.
Noémi
