Perlik Tímea gyerekkorában kezdett el kézműveskedni. A varrás hamar a hobbijává vált, így ma már szövő-, textiljáték- és bábkészítő, nőiruha-készítő végzettsége van. Az Országos Baba és Mackókészítési Verseny többszörös nyertese, Aranykoszorús Babakészítő Mester.
Mikor, hogyan kezdtél el varrni, érdeklődni a kézműveskedés iránt?
Az első varrós emlékem, hogy Anyukám készített a játékainknak babaruhát (akkor voltam 4-5 éves). Kint ültünk a kertben egy nagy takarón. Anyukám varrt és közben énekelt, hogy “Keresd meg a tűt, én meg a gyűszűt…”. Később a nagymamámtól hat-hét évesen keresztszemes, majd kalocsai mintás hímzőkészletet kaptam. Ha jól emlékszem, tízéves koromban ültem először varrógéphez, mindenkinek varrtam filc anyagból kis Mikulás-csizmákat. Ekkortájt készült el az első babám is. Anyukám bátran odaengedett a varrógép mellé, mert látta, hogy mennyire érdekelt a varrás… 15 éves lehettem, amikor születésnapjára varrtam neki egy nyári ruhát, bár, akkor még nem tudtam precízen varrni. Az általános iskolában technika órán varrtunk, ott is a legtöbbször én csináltam meg a lányoknak az A-vonalú szoknyákat. Nagyon sok ruhát varrtam már ilyen koromban is magamnak. Anyukám a gimnáziumban tanult varrni, ott volt szabás-varrás óra; az alapokat tőle tanultam meg.
Milyen szakmák érdekeltek, miket tanultál ki?
Nagyon sokat varrtam, kézműveskedtem, kötöttem gimi alatt. A családunkban van egy mondás: kell egy diploma, de mellé kell egy szakma is. Így a Tanítóképző Főiskola mellett elvégeztem a nőiruha-készítőt. A varrós iskolát piros bizonyítvánnyal fejeztem be, vagyis az összes vizsgám ötös volt. Amikor a főiskolát is befejeztem, elmentem tanítani, harmadikos osztályt kaptam, de továbbra is nagyon sokat varrtam a családnak. Amikor a gyerekeim megszülettek, a Népi Mesterégek és Művészetek Iskolájába textiljáték- és bábkészítésre jelentkeztem. Fölvettek, így lettem népi játszóházi foglalkozás- vezető és közművelődési szakember. Később, a harmadik lányom születése után szerettem volna oktatói végzettséget a textiljáték- bábkészítőből, de sajnos nem indult. Viszont egy hasonló iparági szakon lehetett szerezni, egy év alatt megcsinálhattam a kétéves kéziszövő tanfolyamot és az oktatóit is megszereztem. Most általános iskolában tanítok, hobbi szinten kézműveskedem.
Az Országos Baba és Mackókészítési Verseny többszörös nyertese vagy. Mikor neveztél először a versenyre?
A babakészítő mesteremtől hallottam a versenyről. Először csak egy próbálkozás miatt indultam, mert nem ismertem, milyen színvonalú a verseny. Nagyon inspiráló volt, mennyi babakészítő művész él Magyarországon. Az első alkalommal nem értem el helyezést. Ez a kétezres évek elején volt. Pár évvel később a „reneszánsz évében” készítettem két kategóriában babákat (életképek és korhű történelmi). Kaptam egy harmadik és egy második helyezést. Azóta is a korhű történelmi kategóriában alkotok. Egymás után kaptam először három második, majd három első helyezést, így lettem Ezüst-, később Aranykoszorús Babakészítő Mester.
Több kiállításon is láthattuk/láthatjuk műveidet.
Így van, az első munkahelyemen volt egy kiállításom. Visegrádon a reneszánsz-évben állították ki a műveimet, oda később is visszakérték a babákat. A Mezőgazdasági Múzeum Betlehemi kiállítására készítettem egy Szent család kompozíciót. Néhány művemet Bécsben is láthatták. A Molnár C. Pál Múzeum meghívott a Boldog bábok, beszédes babák címmel nyílt kiállításra. Az RTL egyik reggeli műsorában is látható volt néhány alkotásom a Kiss Áron Magyar Játéktásraság egyik tagjával készített riport során. Két éve pedig a Vigadóban voltak kiállítva a babáim.
Mit tervezel a jövőben, hogy készülnek majd a babáid?
Most sajnos nincs időm varrni, babákat készíteni, mert tanítok. De a közeljövőben tervezem a folytatását. Célom, hogy megszerezzem a Gyémántkoszorús Babakészítő Mester címet.
Képek: Kostka Ferenc
