Halljuk filmekben, zenékben, interjúkban, tudjuk, hogy mit jelent, mégsem használjuk. Nem merjük vagy nem akarjuk. Azt érezzük, hogy köti a nyelvünket valami, egy társadalmi diskurzus, ami miatt a szó kimondása egyszerűen csak nem oké. Ennek viszont messzemenő történeti és tudományos alapjai vannak. A „nigga” szó hátteréről és szabályairól.
Történt a 2018-as Hangout Music Festival utolsó, május 20-i napján, hogy a világhírű, Pulitzer-díjas Kendrick Lamar felhívott egy fehér lányt a színpadra, hogy ketten adják elő a m.A.A.d City című számot. A dal refrénjének mind a négy sora az n-word-re, azaz a nigga szóra végződik: „Man down, where you from, nigga? / Fuck who you knew – where you from my nigga? / Where your grandma stay, huh, my nigga? / This m.A.A.d city I run, my nigga.”
A fiatal lány a refrén első sorának végét még elharapta, az utána következő két sorban viszont elhagyta a száját az n-word, aminek hatására egyrészt a közönség kifejezetten megdöbbent, másrészt pedig Kendrick Lamar a negyedik sor előtt leállította a zenét, és megkérte a lányt, hogy ne mondja ki azt az ominózus szót. „Egyetlen szót ki kell sípolnod.” Mindeközben a közönség az eseten felháborodva elkezdte a lányt verbálisan támadni, mind a helyszínen szóban, mind a különböző közösségi oldalakon írásban.
A lány kapott még egy esélyt arra, hogy előadják közösen a dalt, de elrontotta a sorokat; Kendrick megköszönte a közreműködést és leküldte a színpadról.
Az eset a következő napokban ellepte a világsajtót és a közösségi médiát, a vélemények teljesen megosztották a közösséget, mindkét (vagy a közönséggel együtt mindhárom) résztvevő cselekedeteit megkérdőjelezték, a magánszemélyeken túl zenészek és egyéb hírességek is reflektáltak a történésekre.
Kép forrása: KultAgora
Ahhoz, hogy megértsük a probléma alapját, beszélnünk kell a fekete angolról és a szlengről.
A standard és nem-standard nyelvészeti terminusok közül utóbbiba illeszkedik az ún. fekete angol. A fekete angolban egyértelműen fellelhetők fonológiai, morfológiai és szintaktikus jellegzetességek, amik eltérnek a standardtól – osztályozása viszont ezek ellenére megosztó. Valakik szerint a fekete angol az amerikai angol egyik dialektusa, valakik szerint az angol egy posztkreolizált változata, Labov pedig csupán annyit állapít meg biztosan, hogy az angol egyik változata. Ezek közül mindegyik azt példázza, hogy a fekete angol mint egy szubkulturális nyelv létezik, ami arra enged következtetni, hogy sajátos szlenggel is rendelkezhet. Ezen sajátos szleng egyik tagjának gondolom az úgynevezett n-wordöt, a niggát.
Kis Tamás a szlengnek azt az univerzális meghatározást adja, hogy olyan csoportnyelv – és bizonyos értelemben szociolektus –, ami kis létszámú, és azonos érdeklődésű vagy foglalkozású csoportokban jelenik meg. A nigga szó esetén a kiscsoport beteljesül, hiszen dominánsan a black community tagjai használják (kivételekkel, erről később), és bár az érdeklődés és foglalkozás terminusa jelen esetben nem teljesen adekvát, de még kardinálisabb csoportnak számít véleményem szerint az azonos társadalmi hátterűek csoportja.
A szleng elsősorban nem nyelvi jelenség, ez jelen esetben kiváltképpen fontos, hiszen maga a szó egy olyan, elnyomással és rasszizmussal teli történelemnek a lecsapódása, amit pusztán nyelvi tényezőként nem érdemes vizsgálni.
A szleng létrejöttének feltétele egy olyan közösség, ami intenzív emocionális és beszédkapcsolatban áll egymással. Viszont mivel az n-word a fekete nyelv eleme, értelmezésére – pont a hétköznapi érintkezések és az egy társadalomban létezés miatt – a szubkultúrán kívül eső csoportok is képesek, ezáltal nem az értelmezés kapcsán érzem a szegregációs pontot a többségi és a fekete társadalom között, hanem az úgynevezett „használati jogokban”.
A szleng a csoportba tartozókat megkülönbözteti az oda nem tartozóktól; úgy gondolom, a megkülönböztetés végbemehet a szóhasználati jogokkal, amik jelen esetben részben etnikai, részben kulturális alapokon fekszenek. Ezáltal a „verbális lázadás” mára nem feltétlenül a kontextust biztosító hierarchia ellen szól, hanem a csoport mellett. Nem kifelé irányul az összetartozás mutatása, hanem befelé, és így válik ténylegesen egy rejtett presztízsű tényezővé.
Kép forrása: COS
Működését mint szleng néhány példával szeretném illusztrálni. Hogy angol nyelvi terepen maradjak, hasonlónak gondolom funkcióját a relatíve újonnan megjelent fam szóval (a family rövidítése), illetve a bro-jelenséggel (a brother szóból), amik bár univerzálisan használhatók minden társadalmi rétegben, etimológiai szempontból ugyanúgy egy intimebb kapcsolódási alapra épülnek – ahogy a nigga egy etnikumot, úgy a fam egyfajta családi összetartozást kifejező szóra utal. Ezek jelentése is kontextustól függ, és hasonló árnyalatokat (fenyegető – neutrális – barátságos) vehet fel, mint a nigga.
Magyar analógiája is létezik a jelenségnek: a 8E buszon nemrég egy nagyobb roma baráti társaság mellé ültem le, akikkel elkezdtem beszélgetni, és a legidősebb férfi többször a cigány szót használta mind jelenlevő barátai megnevezésére, mind a társaságban levő gyermek megszólítására. Arról mesélt nekem, hogy milyen jól focizik a 4-5 év körüli kisfiú, és akkor hagyta el a száját az a mondat, hogy „Kiscigány úgy cselez, odavannak érte a csajok.” A niggához hasonló társadalmi diskurzussal rendelkező cigány szót így egy teljesen neutrális, sőt baráti hangvételű beszélgetésben egy természetes jelzőként, megnevezésként használta a férfi – úgy, ahogy én feltehetőleg nem használhattam volna a történelmi és társadalmi háttér miatt.
Az eddig leírtak már körvonalazzák a materializálódott problémát az ominózus koncerten. Az alabamai fehér lány egy olyan szót használt, ami hiába szleng, hiába hétköznapi, és aminek hiába ismeri a jelentését, nem megengedett számára a társadalmi diskurzusok következtében.
Viszont ez felvet még egy problémát: akkor kinek megengedett? Melyik etnikumnak, melyik szubkultúrának? Sokáig azt gondoltam, hogy a nigga szó csupán a feketék privilégiuma, viszont felfedeztem több hispán rappert is, akik bármiféle komolyabb negatív visszhang nélkül használják az n-wordöt. Két példát fogok hozni, amik esetében egy olyan érdekes kapcsolódási pontot figyeltem meg, ami magyarázatot adhat a jelenségre.
Kép forrása: Lángoló Gitárok
A Cypress Hill nevű, mára már nagy kultusszal rendelkező csapat egyik leghíresebb dalában szerepel ez a sor: „Cause a nigga like me is going insane”. Az előadó a B-Real (született Louis Mario Freese), egy mexikói édesapa és egy kubai édesanya gyermeke. Ha a társadalmi diskurzus azt mondaná ki, hogy csak a feketék használhatják az n-wordöt, akkor ezt B-Real nem tehetné meg – azonban megtette, bárminemű gond nélkül.
Ahogy a 6ix9ine nevezetű, inkább hírhedt, mint híres előadó is, kvázi minden dalában. Csak egy példa: „Pop these niggas like a wheelie, nigga, you a silly nigga / In the hood with them billy niggas and them Hoover niggas / You run up and they shootin’ niggas, we ain’t hoopin’, nigga”. Hogy számszerűsítsem, a dal 407 szavából 26 az n-word, azaz a dalszöveg mintegy hat százalékát teszi ki. 6ix9ine, polgári nevén Daniel Hernandez édesanyja mexikói, édesapja Puerto Rico-i származású.
A közös elem a kettő – egymástól teljesen független – példában a fekete személyek jelenléte. A Cypress Hill másik tagja, Sen Dog egy fekete amerikai-kubai állampolgár, míg 6ix9ine a videoklipjei jelentős részében fekete Blood bandatagokat alkalmaz statisztaként (ld. GUMMO). Ezáltal számomra legitim következtetésnek tűnik, hogy hiába nem fekete egy személy, a black communitiy, vagy annak egy rétegének a befogadása járhat olyan privilégiumokkal, mint a nigga szó használata.
Az a tényező is feljogosít több példa alapján az n-word használatára, ha valakinek csak az egyik szülője fekete. Logic, aki egy fehér édesanya és egy fekete édesapa gyermeke, például gond nélkül használja a szót elszórva a dalaiban, hiába kelti vizuálisan egy fehér ember hatását, és hasonló mondható el a mainstream egyik legnagyobb befolyásolójáról, Drake-ről is.
Ellenben a szcéna ténylegesen fehér tagjai – bármilyen kapcsolatban is álljanak fekete előadókkal – eddig soha nem kapták meg a jogot arra, hogy használják az n-wordöt. Hiába lehetséges jelenség ez a hétköznapokban („And the white kids with nigga friends who say the n-word”), a hiphop berkein belül még az egyik legnagyobb háztartásbeli név, Eminem sem tehette meg; nem is tette, egész karrierje során egy dalában sem szerepel a szó, hiába a D12 nevű formáció egyik megalapítója – melynek rajta kívül minden tagja fekete. Ezt a diskurzust erősíti implicite a Leslie nevű újságíró egyik híresebb mondata: „Az egyetlen alkalom, amikor egy fehér ember kimondhatja, hogy nigga, az az, ha készen áll, hogy szembenézzen az azt követő következményekkel.”
Azt, hogy a fehérek nem használhatják a szót, a rabszolgatartásra, illetve az azt követő autoriter és rasszista joggyakorlásra lehet visszavezetni (ld. N.W.A – Fuck Tha Police). Mind a rabszolgatartók, mind a rendőrség domináns vagy teljes része fehér volt, és az alkalmazott latin eredetű niger (később nigger), illetve a spanyol negro megnevezésre rákerült egy pejoratív stigma, egy társadalmi megbélyegződés és leértékelés. A rabszolgatartók a fekete rabszolgák izolálásának céljából használták a megnevezéseket, és ez a stigma (egy nagyobb közösség kollektivizálásának hatására) felidéződhet és döntő többségben felidéződik, ha egy fehér ember használja az n-wordöt. Ebből adódóan a fekete közösség elkezdte kisajátítani a szót, hogy annak súlyát és pejoratív mivoltát csökkentse, úgymond uralni kezdte azt, amivel sérteni akarták. A stigmatizált nyelvi elemből egy rejtett presztízsű nyelvi elemet kreáltak. Elméletben ez az uralás azonban csak akkor történhet meg, ha a fehérek nem használják.
Kép forrása: OFF Media
Fontosnak tartom felsorolni a megítélést nehezítő további körülményeket. Egyrészről többször felhozott érv, hogy a közönségben további számos fehér ember száját elhagyta az n-word, így a lány kizárólagos elítélése illegitim. Egy másik gyakori, és nyomósabb érv, hogy a szó a dalszöveg részét képezte, így technikailag nem mint konkrét nyelvi elem hagyta el a lány száját, hanem mint dalszöveg, tehát a szó használata valójában nem az ő, hanem az író-előadó felelőssége.
Azt is kifogásolták sokan, hogy Kendrick Lamar ezt feltehetőleg példastatuálás céljából tette, hiszen ha a lány nem mondja ki a szót, akkor azt elismerheti dicséretes gesztusként, ha viszont megteszi, akkor felhívhatja a figyelmet a szó használatának szabályaira. Ez az előadó gyakran hangoztatott programjába beleillik, ellenben etikai kérdéseket vet fel, hiszen így egy közös ellenségkép kovácsolásával továbbítja az üzenetét.
Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy gyakorlatban az n-word használta sokkal inkább azon múlik, hogy az illető (fehér felmenőkkel rendelkező) fehér-e vagy sem, hiszen ez az egyetlen biztos kizáró tényező a szó használatát illetően. Ezt egy, mára beivódott és rögzült társadalmi diskurzusnak tekintem, ami alapján Kendrick Lamar beavatkozása jogos lépésnek számít, hiszen a nigga szót kimondó lány megszegett egy íratlan szociális megállapodást. Rengetegen azonban – szintén teljesen jogosan – máshogy ítélik meg az incidenst. És ez így van jól. Beszélgetést indít egy égető fontosságú társadalmi kérdésről, és hiába nem biztos, hogy pontos válasz születik rá, de legalább jobban körvonalazódnak azok a határok, amiket intuitíve éreznek sokan nap mint nap.
Kiemelt kép forrása: KultAgora
A cikk másodközlés, először megjelent az ELTE Online-on.
Felhasznált irodalom:
Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat, Nemzeti, Bp., 1995, 136–137.
Kis Tamás, Alapismeretek a szlengről (http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szleng.php)
Ronald Wardhaugh, Nyelv és hátrányos helyzet = Szociolingvisztika, Osiris, Bp., 1995, 294–295, 302–306.
https://medium.com/@dearjaywolfe/the-only-time-white-people-can-say-the-n-word-26339a2508ac
https://www.spin.com/featured/how-do-rappers-handle-nigga-at-white-dominated-festivals/
https://genius.com/Kendrick-lamar-maad-city-lyrics
https://genius.com/Cypress-hill-insane-in-the-brain-lyrics
