Az ember, aki a testi-lelki megújulást hirdette, tömegeket gyűjtött maga köré, és végül saját magát is megváltóként látta.
Mi lenne, ha az ember képes lenne legyőzni a betegségeket, megőrizni a fiatalságát, és akár a halált is kijátszani?
Az örök élet gondolata évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Miközben ma a hosszú élet titkát kutatjuk, a közösségi médiában egymást érik az egészséget, szépségét, fiatalságot ígérő tanácsok, kevesen gondolják, hogy ez már több mint száz évvel ezelőtt is tömegeket mozgatott meg. Az interneten keresztül manapság másodpercek alatt körbeéri a világot egy médiatartalom. Nem így volt ez a 20. század hajnalán, mégis Bicsérdy Béla világszerte ismert életmódguruvá vált.
De ki is volt Bicsérdy?
A vajdasági Zentán 1874-ben született és már gyermekkorától kezdve kedvelte a fizikai kihívásokat, ezért saját módszere alapján tornázott. Néhány év alatt megerősödve, kidolgozott izmaira egy vándorcirkusz is felfigyelt. A társulathoz csatlakozott, de szerelembe eset egy tornásznővel, amelynek következtében fertőző nemi betegséget kapott.Később a szifiliszt is elkapta.
A betegség ami új irányt mutatott
A betegség annyira megviselte a szervezetét, hogy egyre gyengébb lett, az orvosok pedig nem tudtak segíteni rajta. Ekkor határozta el, hogy saját erejéből fog kigyógyulni egészségügyi problémáiból. Számára az életmód nem egyszerűen az egészség megőrzésének eszköze volt, hanem egy magasabb rendűnek vélt emberi állapot felé vezető út is. Úgy gondolta, hogy a test feletti uralom teljes átvételével az ember túlléphet a már megszokott korlátain. Az örök élet keresésének gondolata ebben az értelemben nem feltétlenül a halhatatlanság ról szól, hanem az emberi létezés tökéletesítésének vágyáról.Elkezdett nyelveket tanulni, hogy a külföldi szakirodalmat is megismerhesse. Számos alkalommal elutazott Németországba, Angliába és Franciaországba, részben gyógykezelés, részben ismereteinek bővítése céljából. A vegetáriánizmus volt az egyik első elve, amelyet a gyógyulás alapjának tekintett. Hogy ehhez a tézishez 1900 körül mennyire önállóan jutott el, nem tudni pontosan, hiszen öccse az első magyar vegetáriánus egyesület elnöke volt. Érdekes, hogy a testmozgás és a megfelelő étkezés kialakítása mellett lelki kiváltó okokat is gondolt a betegségek kialakulása mögött.
Véleménye szerint az állatok étkezési célú elpusztítása felborítja a természetes harmóniát, amire a test betegségekkel reagál. A nyers kosztot alapvető elvnek tartotta, mert meggyőződése szerint így őrizhető meg a legtöbb tápanyag a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás mellett a testedzés, a böjt és az izzasztókúrák fontosságát is hangsúlyozta.
Tanításainak harmadik elemét a lélek gondozása jelentette: vallotta, hogy uralnunk kell gondolatainkat, légzőgyakorlatokat kell végeznünk, és gyarapítanunk kell ismereteinket. Előadásaiban darwini, őslénytani és biológiai példákkal is alátámasztotta elméleteit: ősi táplálkozási szokások változásáról beszélt, és a modern étkezési formákat okolta számos betegség kialakulásáért (megj.: ha Bicsérdy tudta volna az 1900-as évek elején, hogy milyenek lesznek a 21. század „modern” étkezési szokásai…). Az életmódváltás saját beszámolója szerint olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy bár betegségeiből nem gyógyult ki teljesen, egészségi állapota látványosan javult.
Kép forrása: bicserdybela.hu, A fiatal Bicsérdy Béla
A történetben az egyik legfontosabb kérdés: Hol húzódik a határ a személyes tapasztalatból születő meggyőződés és az általánosan érvényesnek tekintett egészségügyi tanács között?
Amikor egy életmód tanácsadóból országos szenzáció lesz: Bicsérdy 1904-re már nemzetközi ismertségre tett szert. A kolozsvári Nemzeti Hírlap szerint az angol Sandow után a világ legerősebb akrobatájaként tartják számon. A cikkben az is megjelent, hogy német vegetáriánus lapok rendszeresen méltatták életmódját. Rendszeres előadásait 1909-től kezdte tartani, amelyek ekkor még inkább magánelőadásoknak számítottak. Hamarosan azonban az értelmiség körében is nagy érdeklődés övezte őket. 1921-ben Nagyszebenben megkezdte a nagyközönség számára is nyitott előadásait. Az 1922-es kolozsvári előadásait plakátokon hirdették, amelyeken Bicsérdy saját magát „megváltóként” tüntette fel. Könyvei 1923-tól rendszeresen jelentek meg. Követői, illetve a tudása iránt érdeklődők között olyan neveket is találunk, mint Kosztolányi Dezső, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Baktay Ervin. Ezzel szemben Juhász Gyula és Karinthy Frigyes, de számos orvos is kuruzslónak és csalónak tartotta. Bicsérdynek valóban voltak meglepő nyilatkozatai.
Elméletei igazolására a történelem nagy alakjaitól is rendszeresen idézett. Hérodotoszra hivatkozva azt állította, hogy az ókori szerző szerint a nyers ételeken élő etiópok akár 300–400 évig is éltek, és számukra a 100–200 éves életkor sem volt rendkívüli. Szókratésznek pedig azt a kijelentést tulajdonította, miszerint barbár az, aki naponta kettőnél többször ül asztalhoz.
A követők akik hittek a megváltás erejében
Nemcsak tanításai, hanem kétségkívül erős személyisége is szerepet játszott abban, hogy egyre nagyobb tömegeket tudott maga köré gyűjteni. A leghithűbb követői a „bicsérdysták” voltak. Népszerűsége okán – Erdélyben és Magyarországon – mai szóval akár sztárnak is nevezhetnénk. Munkássága egyre szélesebb körben vált ismertté Jugoszláviában és Szlovákiában is. 1926-ban így írtak róla: „Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a bicsérdyzmusról.” (Forrás: Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, 1926.). Ismertségével együtt egója is erősen növekedett. Megvilágosodott mesternek tartotta magát, szinte Jézus szintjére helyezve saját személyét. Filozófiájába a zoroasztrizmus, a buddhizmus és a brahmanizmus tanításaiból is beemelt elemeket. A megtisztulást kereste, amely szerinte a felsőbbrendűség szintjének eléréséhez vezethet. Követőivel szemben erős elvárásokat támasztott. A nőknek azt is javasolta, hogy életmódjának követésével őrizzék szépségüket. Viszont tanait követve a szigorú böjt akár a menstruáció elmaradásához is vezethetett, bár ő ezt kedvező változásnak tartott. Ma azonban tudjuk, hogy ez többek között a súlyos alultápláltság jele is lehet. Böjttel kapcsolatos tanácsai idővel olyan szigorúnak bizonyultak, hogy több követője is életét vesztette. Táplálkozási elméleteinek néhány tévedését maga is felismerte, és bizonyos nézeteit módosította.1925 és 1930 között az Al-Dunán, később pedig a Vaskapu építése miatt elsüllyesztett Ada Kaleh szigetén élt. Ott tervezte létrehozni „földi paradicsomot”. 1930-tól azonban pálfordulás következett be. A szigetet és Erdélyt is el kellett hagynia, ezt követően Budapestre költözött.
Gondolkodásában jelentős változás következett be: fokozatosan visszavonult a nyilvánosságtól, nem tartott többé nyilvános előadásokat, később könyveit is kivonta a forgalomból. Ezt követően már csak szűkebb tanítványi körével dolgozott tovább, miközben saját életében továbbra is korábbi elveit követte.A második világháború végén, 1945-ben elmenekült az országból. Útközben súlyosan megsérült, amikor kiesett a vagonból. Egy későbbi beszámoló szerint a német menekülttáborban minden orvosi ellátás nélkül, hat hét alatt felgyógyult; saját elvei szerint „meggyógyította sérüléseit, csontjait”. Néhány évig még Németországban élt, ahol szintén talált egy maroknyi követőt. 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált. A visszaemlékezések szerint gyenge állapotban érkezett az új világba, és három hónappal később, 77 éves korában szívelégtelenségben elhunyt. Halálának körülményeiről azonban egymásnak ellentmondó beszámolók maradtak fenn: egyesek szerint a meneküléskor elszenvedett sérülései következtében halt meg, mások úgy tudták, hogy lelőtték, vagy balesetben vesztette életét.
Bicsérdy életmódjának több eleme ma is megtalálható a testi és lelki egészséggel kapcsolatos szemléletben. A rendszeres testmozgás, a friss levegőn való tartózkodás, a légzőgyakorlatok, a pihenés, a napozás, a meditáció, a gondolatok tudatos irányítása, a böjt, valamint a hideg-meleg vizes váltófürdők ma is részei az egészséges életmódnak. A nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, valamint a növényi ételek előnyben részesítése szintén ismert táplálkozási irányzatok napjainkban. Bicsérdynek azonban sok olyan elképzelése is volt, amely tudományosan nem volt megalapozott, és követőire nézve veszélyes is lehetett. Ilyen volt például a szélsőséges böjtölés vagy az a meggyőződése, hogy bizonyos betegségek megfelelő életmóddal önmagukban gyógyíthatók.
A testi egészség mellett a lelki és szellemi fejlődést is fontosnak tartotta, időben azonban egyre inkább megvilágosodott mesterként, végül pedig megváltóként tekintett önmagára. Nem tudni, hogy ebben mekkora szerepe volt az egyre növekvő hírnevének és a körülötte kialakuló rajongásnak. Mindezek ellenére Bicsérdy Béla a 20. század első felének érdekes és különös alakja volt. Egykor széles körben, nemzetközi szinten ismerték, követték, mára azonban neve és tanai feledésbe merültek. Életmódjának több eleme ma is érdekes lehet, ezért tanításait érdemes megismerni, természetesen a modern tudomány útmutatásait szem előtt tartva.Ennek a történetnek nem is az a legfontosabb kérdése, hogy őrült vagy zseni volt-e, hanem hogy meddig képes elmenni az ember, amikor megtalálni véli a hosszú élet titkát.
Az egészség utáni vágy sokszor összefonódhat a tévedhetetlen ségbe vetett hittel. A tudatos életmód valóban sokat tehet a jóllétünkért, de nem tesz bennünket sebezhetetlenné, és nem szünteti meg az emberi korlátokat. Talán éppen ez a legfontosabb tanulság: nem az a kérdés hogyan győzhetjük le a természetes működésünket, hanem az, hogyan élhetünk egészségesebb életet anélkül, hogy elveszítenénk a józan ítélőképességünket.
