A hírhedt NDK-s úszónőkről bizonyára már mindenki hallott, és valószínűleg olyan sztorit is meséltek már nektek, amelynek főhőse egy szétgyúrt izomagy, aki kirívóan agresszív edzőtermi viselkedése miatt keltett feltűnést. A kulcsszó mindkét esetben ugyanaz: szteroid. Ahhoz, hogy jobban megértsük az edzéstervek eme korántsem nélkülözhetetlen kiegészítőjének tulajdonságait, először gyorsan vegyük szemügyre, milyen biológiai folyamatok játszanak szerepet az izomfejlődésben.
Az izomszövet építéséhez fehérjére van szükség, azonban egyes tévhitekkel ellentétben maguk az izmok 70%-ban vízből és más folyadékokból állnak, emellett pedig csupán 25%-ban tartalmaznak fehérjét. (A maradék 5%-ot szénhidrátok, zsírok és ásványi anyagok alkotják). Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell fehérjét fogyasztanunk ahhoz, hogy izmosabbá váljunk, sőt, éppen ellenkezőleg! Az úgynevezett teljes értékű fehérjék számítanak a legfontosabb összetevőknek, bevitelük elengedhetetlennek nevezhető a cél érdekében. Azért nevezik őket „teljes értékűnek”, mert tartalmazzák mind a 20 aminosavat, amelyekre a szervezetünknek szüksége van az izomfejlesztéshez. Milyen ételekben találhatóak ilyenek? A vegetáriánusok számára rossz hírem van, ezek ugyanis döntően állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő, például húsban, halban, tojásban, és tejtermékekben. Ezek elfogyasztása után belsőnkben megindul a fehérjeszintézis, majd az összetevőkre bontás, végül pedig az izomszövet építése. Az edzés ezt a folyamatot felgyorsítja, de ha egyáltalán nem mozgunk (pl. alvás közben), akkor is végbemegy.
Hogyan kapcsolódik ehhez a kérdéskörhöz a szteroid? A szteroid a hormonok egyik fajtája, nők és férfiak szervezetében egyaránt megtalálható. Hormonnak számít például a tesztoszteron, amely a férfias nemi jelleg kialakulásáért felelős, vagy az ösztrogén, amely a legfontosabb női nemi hormon. Az anabolikus szteroidok (amelyek kémiailag a tesztoszteronhoz hasonlítanak) olyan vegyületek, amelyek az izomsejteket és az izomrostokat arra utasítják, hogy növeljék fehérjeszintézisüket, vagyis egyre több izmot építsenek. És itt jön a „de”. A mesterségesen adagolt hormonokkal ugyanis könnyedén felborulhat az emberi szervezet természetes egyensúlya, amely beláthatatlan következményekkel járhat. A legismertebb, és egyben legjobban dokumentált mellékhatás a májkárosodás, de előfordulhat emellett még vérnyomásnövekedés, az agresszív hajlam növekedése, a szexuális vágy intenzitásának drasztikus csökkenése (vagy megszűnése), illetve gyakori izomgörcsök. Nők esetében nem ritka a beszédhang mélyülése, az arc- és a testszőrzet növekedése, valamint menstruációs zavarok is jelentkezhetnek. Ráadásul a szteroidok önmagukban nem okoznak izomerősödést, ehhez ugyanis kemény edzések szükségesek.
A szakértők döntő többsége nem javasolja az ilyesfajta szerek használatát, bár hozzá kell tenni, hogy hosszútávú élettani hatásairól még nem készült átfogó tanulmány. Ugyanakkor a feljegyzett esetek figyelmeztetők lehetnek, a felsorolt negatív hatások mellett ugyanis számos más károsodás is előfordulhat, hiszen minden ember másképp reagál a bevitt anyagokra. Mindemellett még a testépítéssel foglalkozó edzők is hangsúlyozzák, hogy hiába van valakinek extrém vastag karja, ha közben (még ha ez kívülről nem is látszik) egészségügyileg siralmas állapotba került a szervezete.
Patrik
Felhasznált irodalom:
Farkas János – Tóth József – Vén Beatrix (szerk.): Kézikönyv nem csak testépítőknek. Totem Plusz Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.
Chad Waterbury: Növessz izmot gyorsan! Jaffa Kiadó, Budapest, 2016.
Pavel Tsatsouline: A testépítésen túl. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018.
