Napjainkban mást sem hallani, mint hogy maradj fiatal, légy tökéletes, a külső az elsődleges. A lányok már tizenévesen rendszeres látogatói a szépségszalonoknak, ahol több ezer forintot költenek műkörömépítésre, műszempilla feltöltésre, hogy úgy érezzék, megfelelnek a média által közvetített elvárásoknak. Szó szerint maszk mögé rejtik természetes szépségüket.
Elég fellapozniuk egy magazint, bekapcsolni a tévét vagy a rádiót, rögtön mindenhonnan rájuk zúdulnak az örök fiatalságot, szépséget ígérő hirdetések: vedd meg, próbáld ki, használd, maradj szép és fiatal! De kinek mi a szép? A szépség relatív, mindenkinek más tetszik, épp ezért nagyon jó, hogy mindenki egyedi és különleges, nincs két egyforma ember. Ezt felismerte a Dove is, aki modellek helyett hétköznapi embereket szerepeltet a reklámjaiban, hozzáteszem, nagy sikerrel.
A szépség mulandó? De vajon mely szépségről beszélünk? A belső szépség fejleszthető, és ezzel együtt a külsőnk is megszépül. Ha harmónikusan élünk, elégedettek vagyunk a mindennapjainkkal, szeretjük egymást és magunkat, egyszóval jól érezzük magunkat a bőrünkben, az meglátszik a külsőnkön is. Ráncaink kisimulnak, szemünk csillog, és máris fiatalabbnak tűnünk. Az a pár nevetőránc pedig még gyönyörűbbé tesz minket!
