Sétálok, egyedül, már régóta.
Látlak, magam előtt, mint
Évek óta váró öreg medve.
A cipőm nézem, a földet bámulom.
Egyszer csak felnézek és ott vagy,
Nézel engem, távolról, megrémülsz.
Én csak állok ott és várok.
Igen, itt vagy, rád vártam,
De közelebb nem merek menni.
Lecövekeltem, évekre, halogattam.
Erőt vettem magamon,
Közeledbe merészkedtem.
Ott vagyunk mind a ketten.
Közösen, érezzük a vibrálást,
De te már máshoz tartozol.
Én csak nézlek és csodállak.
Bánom, hogy nem kerestelek előbb,
Én itt vagyok és várom az őzikém.
Kép forrása: https://images.stockcake.com/public/c/7/5/c758d175-e470-4202-bd4e-3e6ca3c922a7_large/deer-at-sunrise-stockcake.jpg


