Egy kép, amire a szülők büszkék, amit ártatlannak hisznek a közösségi médiában. De honnan is tudhatjuk ki van a képernyő túloldalán?
Az természetes, hogy minden szülő büszke a saját gyerekére, és a mai digitalizált világban mindenki megoszt mindent, de vajon ténylegesen szükségünk van erre? A gyermekeink biztonságáért mindent megtennénk, de talán a veszély nincs is olyan messze, mint gondolnánk.
A sharenting egy egészen újnak mondható jelenség, ez pontosan a share (megosztás) és a parenting (gyermeknevelés) szavakból alakult ki, ez azt jelenti, hogy a szülők a gyermekükről az interneten mindent részletesen megosztanak, legyen szó képekről vagy szöveges információkról. A Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint, Magyarországon a szülők 56%-a posztol rendszeresen a gyermekéről, legyen ez akár információ, vagy csak egy kép. A szülők 23%-a gondolja úgy, hogy ebből a gyermeknek bármi problémája lehet.
Sok szülő a gyermeke életének a megosztásából él meg, mivel rengeteg ember és főleg szülő tud azonosulni az olyan videókkal, amiben más hétköznapi vagy híres család szerepel, mert eggyé tudnak válni a tartalmakkal, hiszen ők is ezeken a dolgokon mennek keresztül. Rengeteg ilyen azonosulási pont létezik ilyen például, hogy a gyermek éppen valami miatt bánatos, vagy éppen boldog, sokan ezeket a videókat a szórakoztatás vagy esetleg tanácsok miatt nézik, de persze ennek is megvan a maga árnyoldala, ezt a későbbiekben bővebben ki is fejtem.
Az élete megosztásába természetesen egy csecsemő vagy kisgyermek nem tud jogilag beleegyezni. Gondoljunk csak bele: egy 3 éves gyermek még nem tudja eldönteni, hogy szeretné-e, ha az egész világgal megosztanánk róla a képeket. Mi viszont eldönthetjük helyette, ezért nekünk kell felelősen gondolkodnunk.
A bűnüldöző szervezetek is folyamatosan közzéteszik az elrettentő statisztikákat, például a szexuális visszaélésekről, az identitáslopásokról és természetesen az internetes bántalmazásokról. A szülők nagy része viszont ezzel sem foglalkozik. Azonban elgondolkodtató, hogy a gyermekekről készült, eredetileg ártatlan családi fotók is felhasználhatóak ilyen célokra. Ezt 2026-ban a mesterséges intelligencia (AI) csak megerősítette. A tiszta arcképekből nagyon könnyedén lehet felnőtt tartalmú videókat vagy képeket gyártani, amivel a későbbiekben a szülőket zsarolni tudják.
Nem kell teljesen lemondanunk a boldog pillanatok megosztásáról, viszont pár kisebb változtatással meg tudjuk őrizni gyermekünk személyazonosságát anélkül, hogy teljesen kiszolgáltatnánk.
Ilyen apró dolgok lehetnek például, hogy kitakarjuk a gyerek arcát, vagy hátulról fényképezzük, emellett a háttérre is nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyen benne semmilyen könnyen felismerhető hely vagy szöveg például autó rendszáma vagy a gyermek iskolája. Ezeket a megoldásokat számos hazai és nemzetközi szakértő is alátámasztotta, például a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vagy Leah Plunkett (Harvard jogi egyetem), illetve tömérdek szakcikk is napvilágot látott már ezzel kapcsolatban, figyelve a pszichológiát és a jogi részt is mögötte.
Ezekkel a kis dolgokkal nagyon sokat tudunk tenni gyermekünk védelméért, hiszen ebben a helyzetben nekünk, szülőknek kell felelősségteljes felnőttként gondolkodnunk.
Mert amit mi ártatlan képnek gondolunk, azt nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy látja a képernyő másik oldalán.
Kép forrása:
Pinterest: https://pin.it/5GfsNPM43
Adatok forrása:
NMHH – Médiapiaci Jelentés 2025: Sharing a magyar szülők körében
(https://nmhh.hu/kiadvany/1/Mediapiaci_Jelentes_2025/80/Sharenting_a_magyar_szulok_koreben)
[Magyarország] Túlposztoló szülők és gyermekeik, avagy egy új jelenség: a „sharenting”
(https://www.childhub.org/hu/gyermekvedelmi-hirek/magyarorszag-tulposztolo-szulok-es-gyermekeik-avagy-egy-uj-jelenseg-sharenting?language=es)
