Legyen kötelező magyar munkaerőpiaci elsőbbségi vizsgálat, vagyis a munkáltató igazolja, hogy legalább 60 napig meghirdette az állást Magyarországon, mielőtt vendégmunkást alkalmaz. Egyebek mellett ezt tartalmazza a LIGA Vas- és Fémipari Szövetségének ötpontos javaslatcsomagja, amelyet a vendégmunkások foglalkoztatásának szigorításáról és a hazai munkaerő-tartalék mozgósításáról dolgoztak ki.
A javaslatcsomag a munkaerőpiaci elsőbbségi vizsgálat mellett létszámkorlátozási kvóták bevezetését is szorgalmazza a harmadik országbeli munkavállalók esetében. Azt is előírnák, hogy a munkáltató ne vehessen fel harmadik országbeli dolgozót, ha előzőleg magyar munkavállalót bocsátott el az adott munkakörből. Fontosnak tartanák továbbá a kötelező képzések bevezetését, valamint azt, hogy külföldi munkaerő alkalmazása előtt a munkáltatónak igazolnia kelljen a „rendezett munkaügyi kapcsolatok” feltételeinek teljesülését, és megállapodást kelljen kötnie a helyi szakszervezettel.
A LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége szerint a gazdaság fenntartható fejlődésének nem az alacsony bérű külföldi munkaerő tömeges behozatalára, hanem a hazai munkaerő-tartalék mozgósítására és a tisztességes munkakörülmények biztosítására kell épülnie. Álláspontjuk szerint ezért a magyar munkaerőpiac védelme, a hazai bérek növekedése és a magyar dolgozók helyzetbe hozása érdekében a harmadik országbeli, vagyis az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások foglalkoztatásának átfogó, szigorú szabályozására és a gyorsított behozatali eljárások megszüntetésére van szükség.
A szövetség által végzett elemzések szerint a kölcsönzött, harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatása – a tévhitekkel ellentétben – nem olcsóbb, mint a saját állományban foglalkoztatott magyar dolgozóké. A szállásolás, a toborzás, az utaztatás és az adminisztráció többletköltségei miatt egy vendégmunkás havi összköltsége akár 36 százalékkal is meghaladhatja egy magyar munkavállalóét.
A LIGA szerint Magyarországon továbbra is jelentős munkaerő-tartalék áll rendelkezésre: hozzávetőlegesen 300 ezer ember tartozik a hazai tartalékba, köztük munkanélküliek, inaktívak és alulfoglalkoztatottak, emellett több százezer magyar dolgozik külföldön vagy ingázik. A szövetség elemzése szerint ez utóbbiak többsége egy kiszámíthatóbb jövő, jobb infrastruktúra és nettó 600–700 ezer forintos hazai bérszint mellett hajlandó lenne hazatérni.
