Halloween estéjén mi más is lehetne jobb program, mint bebújni egy takaró alá, egy bögre forró teával a kezünkben, és hagyni, hogy a könyvek lapjain megelevenedjenek a klasszikus szörnyek?
Borzongató, sötét, hidegrázós történetek ma már ezrével vannak, de kik is azok a klasszikusok, akik elindították ezt a vonalat?
Mary Shelley: Frankenstein
Több mint 200 évvel ezelőtt 1818-ban Mary Shelley volt, aki útjára indította Frankenstein szörnyetegét. A fiatal írónő, aki kezdetben névtelenül publikálta művét, igazán hátborzongató külsőt kölcsönzött a szörnynek, viszont érző szívvel áldotta meg, melyet összetör teremtőjének, Victor Frankensteinnek visszautasítása, mely hatására az addig békés lény valódi szörnyeteggé válik és bosszút esküszik alkotója ellen.
A regény írásakor a mindössze 19 éves írónő valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy teremtménye micsoda kulturális diadalmenetet tudhat majd magáénak, hiszen a legutóbbi feldolgozás éppen 2026-ban került a mozikba.
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
Kevésbé felkapott, viszont annál mélyebb témákat feszegető 1886-os horrortörténet egy köztiszteletben álló orvos, saját magán végzett, rémisztő kísérletét meséli el, azonban ennél jóval többet is leszűrhet belőle a borzongani vágyó, de figyelmes olvasó. A könyv erkölcsi, etikai kérdéseket is feszeget: meddig mehet el az ember a tudomány, önmaga megismerése és a saját vágyai megvalósításának útján?
Habár a könyv alapján már 1931-ben forgattak egy filmet, melynek férfi főszereplője Fredric March Oscar-díjat is nyert, a történet egy egészen más műfajból lehet ismerős a legtöbbeknek. A Marvel filmek hőse Bruce Banner, vagyis Hulk, karaktere ebből a történetből merített ötlet, vagyis, amikor ezt nézzük, tulajdonképpen egy 19. századi gótikus irodalmi gondolat modern szuperhősös változatával találkozhatunk.
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Dorian Gray története először egy folyóiratban jelent meg, 1890-ben, majd egy, a kor erkölcsének megfelelőbb, átszerkesztett és hosszabb könyv változat lett belőle 1891-re.
A feltűnően szép és megnyerő, ugyanakkor erkölcstelen életet élő fiatal férfi azt kívánja bárcsak a róla készült kép öregedne helyette. A történet fő gondolatai napjainkban is aktuálisak: milyen áron őrizhető meg a szépség és tényleg megéri az az ár? Milyen következményei vannak, ha valaki a saját vágyait és az élvezeteket minden más elé helyezi?
Több film is feldolgozta a történetet, illetve a Penny Dreadful című sorozatban is megjelenik a karakter.
Bram Stoker: Drakula
Minden történet közül talán a leghátborzongatóbb, a könyv első oldalától az utolsóig sötét, baljós hangulat veszi körbe az 1897-ben íródott cselekményt. Drakula alakját részben valós személy, Vlad Tepes havasalföldi uralkodó ihlette, aki, állítólag, híres volt kegyetlen kivégzési módszereiről. Kedvence volt többek közt a karóba húzás, ami egy klasszikus vámpír kivégzési módnak is ihletője lett: a szívbe döfött karó, mely egykettőre elpusztítja a vérszívó szörnyet.
A történet főhőse Jonathan Harker, kezdő ügyvéd, aki Londonból utazik Erdélybe és lép be a helyiek figyelmeztetése és saját rossz előérzete ellenére Drakula gróf kastélyába.
Természetesen ez a történet is számtalan feldolgozást élt meg, mind közül talán a leghíresebb az 1931-ben Lugosi Béla szereplésével bemutatott klasszikus, de természetesen ennek is van modern feldolgozása, legutóbbi Magyarországon 2026-ban került a mozikba.
Edgar Allan Poe: A holló
Végül pedig, ha valakinek nincs ideje hosszabb regényeket bújni, akkor ez egy olyan mű, mely a gótikus horrortörténetek koronázatlan királyának 1845-ben íródott verse. A történet egy férfi és egy holló „beszélgetését” meséli el. A mű azért igazán rémisztő, mert ebben nincsenek klasszikus szörnyek, a főszereplő lelkiállapota az, ami az igazi borzalmat megteremti. A gyász, a fájdalom, a kétségbeesés, a saját gondolataival folytatott küzdelem mocsarába süllyed egyre mélyebbre a főszereplő.
Bár ezek a történetek több mint egy évszázaddal ezelőtt születtek, abban bizonyára mindenki egyetért, hogy a mai napig képesek megszólítani az olvasókat és a nézőket, nem véletlen, hogy újabb és újabb feldolgozások születnek belőlük. Persze nem kell feltétlenül magyarázatot keresnünk a sikerükre, egyszerűen csak élvezhetjük is ezeket a történeteket.
Ha azonban mélyebben elgondolkodunk rajtuk, talán rájövünk, hogy a hátborzongató külsőségek mögött olyan kérdések és félelmek húzódnak meg, amelyek ma is ismerősek számunkra: a haláltól, az öregedéstől, a saját sötét oldalunktól vagy éppen a józan eszünk elvesztésétől való félelem. A klasszikus szörnyek tehát nem véletlenül élnek tovább a könyvek lapjain és a filmvásznon, hiszen néha éppen az emberi természet a legfélelmetesebb.
Képek forrása: https://moly.hu/
https://st4.depositphotos.com/1006593/25353/i/450/depositphotos_253537064-stock-photo-ghostly-figure-dusty-scratched-glass.jpg
