“Köszönjük, hogy a vasutat választotta!” – hallatszik a sárga színű jegy- és bérletautomatából, miközben a sorban előttem álló idősebb nő kiveszi a jegyét a megfelelő nyílásból. “Hát választanék én mást, édeském, de ki vagyunk szolgáltatva a vasútnak, tudod” – mondja a néni az ingázók rezignáltságával, majd a peronokhoz indul.

A Magyar Államvasutak szolgáltatásai sosem voltak kifogástalanok, de augusztus óta a szokásosnál is alacsonyabb színvonalon operál a vasúttársaság, különösen az elővárosi vonalakon. Az 70-es, Budapest-Vác vonal törzsutasaként órákig tudnám szórakoztatni a környezetemet az abszurdabbnál abszurdabb történetekkel a MÁV legújabb húzásairól, a véletlenszerűen és varázsütésre kialakuló vágányzároktól kezdve az utastájékoztatás inadekvátságáig, megemlítve az változatos és képtelen okok miatt kimaradó járatokat is.

Mint arról az országos média is beszámolt, a MÁV-ügy odáig fajult, hogy szeptemberben tüntetést szervezett az utazóközönség a Keleti pályudvar elé. A résztvevők száma azonban a problémák mértékéhez arányítva váratlanul alacsony volt. Mint a 70-es vonal kényszerűségből szakértővé avanzsált utasa, ennek okát abban látom, hogy a MÁV hosszú távú, implicit utaskondicionálása eljuttatta az utazóközönséget arra a pontra, hiába mélységes a felháborodás, érdemi változásban nem mernek bízni, hiába a panaszlevél vagy tüntetés. Hiába a “Tisztelt Utasaink!”, az utazóközönség nemhogy nem tisztelt, de komolyan sem vett, ellenben mindenhová két órával előbb indul, hogy csak felet késsen a vonatközlekedés viszontagságai miatt. A MÁV működésének tűéles leírása, amikor a vezetőség egy tagja elismerte a problémák meglétét, az utazóközönség szinte meglepődött — minimum valami képtelen indokra, vagy “Az emeletes vonat majd gyorsabban fékez, és akkor nem maradnak ki vonatok, és nem szakad le a felsővezeték”-típusú érvre mertünk számítani mindössze.

Persze az emeletes vonatok históriája is megér egy misét. 2019-re ígérték a KISS emeletes vonatok forgalomba állítását, majd a dátum 2020-ra módosult. A Keleti Pályaudvar homlokzatán jelenleg egy hatalmas molinó díszeleg, ami az emeletes vonatok dicsőségét és eljövendő forgalomba állását hirdeti a ceglédi és a váci vonalon. A dolog csak ott hibádzik, hogy a ceglédi és a váci vonatok nem a Keletiből, hanem a Nyugati pályaudvarról indulnak, és a molinón szereplő vonat kijelzőjén még a 2019-es dátum szerepel. Ennek ellenére a vasúttársaság kommunikációja szerint ezek az emeletes vonatok majd minden problémát megszüntetnek – hogy a munkaerőhiányt és az utastájékoztatás csődjét mégis hogyan tudnák megoldani ezzel, arról személy szerint elképzelésem sincs. Mindenesetre bizakodjunk, mert busszal nem tudunk menni, tényleg ki vagyunk szolgáltatva a Magyar Államvasutaknak.

Dorina