Opauszki Eszter az ELTE-n utolsó éves fizika-matek tanárszakos hallgató, aki hétköznap tanítási gyakorlatát végzi, hétvégén bal védő a Kiskőrösi Labdarúgó Club felnőtt női csapatában. Vele beszélgettem sportról és a női foci helyzetéről.

Lia: Miért épp a foci?

O.E.: Ez nagyon jó kérdés! A suliban mindig a fiúkkal lógtam és fociztunk, közel állt hozzám. Amikor kisebb voltam edzésre is elmentem, de akkor még nem volt külön edzés a lányoknak és az így behalt. Utána próbálkoztam kosárral, de nem jött be. Akkor dőlt el bennem, hogy vagy foci vagy semmi más, amikor a húgommal elmentem TRX edzésre és borzasztóan untam, kivéve az utolsó órát, ahol a teniszesek otthagytak egy teniszlabdát. Egész edzés során gurigattuk a labdát és azt éreztem, hogy még, még legyen feladat, mert akkor újra nekem dobják a labdát.

Lia: Hogyan kerültél be a csapatba?

O.E.: Az egyik ifis alkalomra (gyülekezeti szervezésű fiataloknak szóló alkalom) jött egy lány, aki a KLC-ben focizik. Beszélgettünk és mondta, hogy menjek el és próbáljam ki magam. Tavaly decemberben kezdtem el járni, akkor még csak passzolgatás volt, edzések nem. Megszerettem a csapatot, nem ment rosszul a játék, nem úgy fociztam, mint egy kezdő és ottragadtam.

Lia: Milyen poszton játszol?

O.E.: Alapvetően bal szél. Még nincs annyi játékintelligenciám és tapasztalatom, hogy bekerüljek középre vagy jobb szélre. A legintelligensebb játékosok középen vannak, ők látják át és szervezik meg a játékot. Sok focit nézek, látom a helyzeteket, csak nem bírom még egyszerre a játékot is megszervezni és a labdatechnikámra is figyelni. Viszont a két belső védő nagyon tapasztalt, rengeteg mindent mondanak meccs közben, sokat tudnak segíteni.

Lia: Milyen a csapat? Milyen a légkör?

O.E.: Nemcsak jófejek a lányok, hanem nagyon készségesek is. Nem vonódtam be még egy közösségbe sem ilyen gyorsan, mint ebbe. Olyan barátokat szereztem december óta, hogy nem is gondoltam volna.

Lia: A focit pasi sportnak tarják. Éreztél valaha megkülönböztetést amiatt, hogy te lányként focizol? Csapatszinten észrevehető bármi ilyesmi?

O.E.: Hát igen, de az MLSZ (Magyar Labdarugó Szövetség) nagyon ráfeküdt erre, hogy ezt kiirtsa. Van női bizottság, ugyanolyan játékszervezést raknak mögénk, mint a fiúk mögé. Ugyanolyan érmeket, kupát kapunk – amikor tavaly megnyertük a bajnokságot, akkor is hatalmas kupát küldtek. Szóval az MLSZ nagyon profin áll ehhez a kérdéshez. A klubok nem veszik mindig olyan komolyan. A mi klubunk például ebben kiemelkedően jó, biztosítja az utazásunkat, kaptunk tőlük egy NIKE mezt, ami nagyon minőségi. Mondjuk vendégmezünk a fiúk egyik régi meze, mert csak hazait kaptunk és melegítővel is lógnak még nekünk, ami a fiúknak már van, de ez ilyen. Viszont edzőt, mezt, edzési helyszínt általában minden klub biztosít kérés nélkül.

Lia: Fizetésben különböznek a profi női és férfi játékosok. Szerinted ez fog valaha változni?

O.E.: Ilyen nem lesz soha. A fizetés nagyon szorosan összefügg a nézettséggel és igazából a reklámbevételből vannak a fizetések. Szóval hiába olyan a játékszínvonaluk, mint a fiúknak, sőt én jobban szeretek női focit nézni. Szakmailag élvezhetőbb focit játszanak, lassabban, szebben és koncentráltabban fociznak. De mindezek ellenére a pasikat nem érdekli, ahogy nők fociznak.

Lia: Tehát ez egy ördögi kör és nincs belőle kiszállás?

O.E.: Igen, de az UEFA meg a FIFA egyre jobban törekszik arra, hogy legyen a női meccsekről is közvetítés, legyen promójuk, ugyanolyan hátterük. A tv-társaságok közül is egyre többen vesznek meg közvetítési jogokat női meccsekről. Berkes Judit tartott egy előadást és elmondta, hogy amikor magyar női NB1-es meccset közvetít az M4 Sport, akkor annak kimagaslóan a legnagyobb a nézettsége szombat délután. Ami nagyon jó, mert úgy látszik nemcsak pasik, hanem nők is néznek meccseket. Szóval lesz ebben változás, de a presztízse nem lesz ugyanolyan.

Lia: Diploma után mi a terved? Marad a foci, esetleg komolyabban szeretnéd űzni?

O.E.: Profiként? Nem, ahhoz későn kezdtem el, az edzőséghez még kell 8-10 év tapasztalat, de nekem ez a hobbim, nem is szeretnék ebből többet. Jól érzem magam benne, szeretek focizni, kikapcsol. Ez nekem pont elég. Szeretném hosszútávon ezt csinálni, de hozhat mást az élet. Viszont amíg tehetem, addig élvezem.

Lia: Köszönöm a beszélgetést!

Lia