Interjú a kollégiumi díjak emelkedéséről Jakó Róberttel

Az idei tanévben egységesen, bár különböző mértékben emelték meg a kollégiumi díjakat. Minek köszönhető mindez?

A díjemelés annak köszönhető, hogy a kollégiumokra szánt költségvetésben hiány van. Mivel szeretné a Kollégiumi Központ szinten tartani a már meglévő szolgáltatásokat, illetve szeretnék a későbbiekben elérni azt, hogy az alapszolgáltatásokon kívül további olyan lehetőségek is megmaradjanak, amik a kollégiumok színvonalát emelhetik, ezért az emelés a következőképp valósul meg: az alapvető kollégiumi díj összegét mindenhol a törvényi szabályozásnak megfelelően egységesítették a kollégiumok besorolásától függően, illetve erre jön rá egy 3000 forintos emelési tétel, amelynek a felét, 1500 forintot a Kollégiumi Központ részére fizetünk be, viszont 1500 forinttal hallgatónként maga a kollégium rendelkezhet, és ebből a pénzből valósíthatnak meg fejlesztéseket minden kollégiumban a döntéshozó szerv elhatározásai alapján.

Pontosan milyen fejlesztésekről beszélünk?

Ez nincs megszabva, de függ attól, hogy mennyi összeg áll rendelkezésre egy adott kollégiumban, tehát a Nándorfejérvári úti Kollégiumra, ahol százan vannak, némileg kevesebb pénz jut a Kőrösi Kollégiumhoz képest, ahol ezeregyszázan vannak. Fejlesztés kapcsán bármi szóba jöhet, amit megszavaz az adott kollégium küldött- vagy közgyűlése. Legyen szó akár liftfejlesztésről, új csocsóasztal beszerzéséről vagy géptermi nyomtató beszerzéséről, bármi, amire szüksége van a kollégiumnak és lehetőségei szerint megpróbálná megvalósítani ezt a fejlesztést.

Hogyan fogadták a kollégista hallgatók ezt a döntést?

Meglepően nyugodtan, nagyon kevés volt a negatív felhang, ami azért is meglepő, mert az első tájékoztatás, amit kaptak, valószínűleg teljesen érthetetlen volt számukra, hiszen különböző törvényi paragrafusokra hivatkoztak egymás után. A kritikus hangok hamar lecsillapodtak, elfogadták, hogy erre az emelésre szükség van. Olyan mértékű emelés valósult meg lényegében, amely egy bizonyos határon belül maradt és nem rugaszkodott el a földtől. A pár kétkedő kérdést, amely ezzel kapcsolatban felmerült, sokszor más hallgatótársa válaszolta meg az illetőnek, úgyhogy a hallgatók között is eloszlott ez az információ.

Ha már díjemelésről beszélünk, nem csak a kollégiumi díjak kapcsán történt emelkedés, hanem a befizetés elmulasztását követő pótdíj is jelentősen megemelkedett, mondhatni irreális mértékben. Mit gondolsz erről?

Valóban teljesen irreális, már csak abból kiindulva is, hogy a hallgatók tájékoztatása gyakorlatilag meg sem valósult, pedig bármekkora volumenű emelésnél, legyen az akár öt forint, az kellett volna, hogy legyen az első, hogy a hallgatókat értesítik erről. A HKR módosításról, ami az egésznek az alapja volt, se nagyon került ki információ. Az pedig, hogy a díj 3500 forintra emelkedett, abból a szempontból érthető, hogy egységesíteni akarták a különböző tételek kivetését, viszont maga az a tény, hogy ekkorát emeltek rajta és tájékoztatás nélkül, teljesen elfogadhatatlan. A hab a tortán, hogy a kollégiumok esetében létezett egy kollégiumi Térítési és Juttatási Szabályzat, amelyben szintén taglalva voltak a késedelmi díjak kollégiumspecifikusan lebontva, és lényegében az új módosítás ezt a szabályzatot egy az egyben felülírta. Mindezzel sok hallgató életét nehezítik meg különösen a szociális kollégiumok esetében, ahol néhányaknak a havi díj kifizetése is problémát jelent, hát még ha rájön erre 3500 forint, és mivel két tételt kell havonta fizetniük, ez már helyből 7000 forintról indul, ha valaki elmulasztja vagy nem tudja időben befizetni a kollégiumi díjat.

Mindezek fényében mondhatjuk, hogy az eltés kollégistáknak rossz sora van anyagilag?

Összességében nem. Viszonyíthatunk persze más egyetemek kollégiumaihoz is, ahol fényévekkel jobb körülmények között laknak diákok kétszer annyiért, de ha reálisan nézzük, a legtöbb kollégiumi szoba átlagosan 15 ezer forintba kerül havonta. Ha azt nézzük, hogy ezért cserébe van fedél a fejük fölött, melegvíz, konyha, mosási lehetőség, internet, kulturális programok, szórakozási lehetőség, akkor azt lehet mondani, hogy egyáltalán nincs rossz helyzetben az átlagos eltés kollégista. Természetesen vannak árnyoldalai is a kollégiumi létnek, és most nem feltétlenül arra gondolok, hogy sokan laknak kis helyen, de továbbra is azt mondanám, hogy legyen egyszer kollégista az ember és próbálja ki. Ami tapasztalatot itt magára szed, elviszi az életbe, és biztosan pozitívabban fogadja majd, ha eltörik a csap vagy egyéb kellemetlenség történik vele. Azt mondanám, ha időben befizeti a díjat, akkor nagy baj nem lehet belőle, és pénzügyileg teljesen jó megoldás a kollégium, különösen azoknak, akik nehezebben tudják megengedni maguknak az albérletet vagy egyéb drágább szálláslehetőség megfizetését.