Kaszárnya, vagy az önállóság üvegháza?

Riport a magyar fiúiskolákról

[kilona] publikálva: 2017-03-21 23:20:00 | megtekintve: | minusz Betűméretplusz Nyomtatásprint

hírkép

Egyre több a koedukált oktatási intézmény, ugyanakkor a fiúgimnázium még létező jelenség. Milyen előnyeit, illetve hátrányait látják ezeknek az iskoláknak maguk a neveltek?


A kommunizmus alatt 4 szerzetesrend kapott tanítási engedélyt, persze erős korlátozásokkal, a rendszerváltás után azonban több egyházi iskola is újjáéledt hamvaiból.  Ugyanakkor az elmúlt években, a fellendülés után új tendencia figyelhető meg: az eddig nem koedukált oktatási intézmények sorra nyitják meg kapuikat a másik nem képviselői előtt. Lányiskolaként még a budapesti, Boldogasszony Iskolanővérek által üzemeltetett Patrona funkcionál. Kizárólag fiúk számára fenntartott középiskola több van még, melyeket piaristák, ferencesek, bencések üzemeltetnek.

Tetszik ez a cikk? -Ossza meg ismerőseivel!


Jómagam is a szegedi Karolina Gimnáziumban végeztem középfokú tanulmányaimat, így ballagás után szembesültem a társadalom sztereotíp elképzeléseivel a nem koedukált intézményekkel kapcsolatban (másik nemmel való kommunikáció nehézkessége, meleg hajlamok burjánzása, szigorú fegyelem, ill. elnyomás a nevelők részéről). (Persze, a magyar szépirodalmi művek bőven adnak alapot az efféle elképzelésekre az Iskola a határontól kezdve a Légy jó mindhaláligon át az Abigélig). Ugyanakkor a cikk fókuszába a fiúiskolákat állítottam, nem csak ezen iskolák számának többsége miatt, hanem mert pozíciójuk is stabilabbnak tűnik (nagyobb az igény rájuk, mint lányok részére kialakított megfelelőjükre).

Anyaggyűjtéskor az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences, a Pannonhalmi Bencés, a szegedi Dugonics András Piarista és a nagykanizsai Piarista Gimnázium neveltjeit, illetve öregdiákjait kérdeztem ki. Remélem, sikerül eloszlatnom a kialakult tévképzeteket ezekkel az intézményekkel kapcsolatban a személyes tapasztalatok bemutatásával és egy elétszerűbb képet festenem.

"Mindenkinek az jut eszébe először, hogy csak fiúk és egy lány se, és te jó ég akkor ezek tuti melegek.."-mondja az egyik öregdiák.

És valóban, tőlem is mindig ez volt az első kérdés, amikor megtudták, hogy nem koedukált gimnáziumba jártam: és kiéltétek egymáson a felhalmozódott testi vágyat? Ugyanakkor az egyik megkérdezett leszögezi, hogy "nem okoz semmiféle elfajulást, nemi identitásproblémát/zavart", más pedig megjegyzi,a maszkulin jelleg megerősödött még azoknál a fiúknál is, akik esetleg kissé lányosabbak voltak, anélkül, hogy a társaik bántották volna őket szóval vagy cselekedettel.

"A fiatal fiúk élete ugyan olyan mint bármelyik másik iskolában, ugyanaz izgatja őket, és ugyan azok a kalandjaik mint bármely tetszőleges iskolában."

Itt mutatkozik meg talán a nevelő felelőssége a legjobban, ugyanis figyelnie kell a vezetőnek mindig arra, hogy a fiúk lelkében felgyülemlett feszültségeket helyes irányba terelje, illetve kibeszéltesse velük a felmerülő kérdéseiket és problémáikat.

Mint minden kamasz közösségben, itt is felmerül a cigi-és alkoholfogyasztás problémája. Csak annyiban különböznek ezek az intézmények az államiaktól, hogy a szabadidős időszakokat sem hagyták figyelmen kívül.

"Kiskamaszok közt menő a lányok szemében ha nem tanulsz, legalábbis ezt gondolják. Na itt nem, inkább egyfajta verseny van."

A zártabb közösségben egy idő után más nevelési és tanítási módot kezdenek alkalmazni a tanárok, amit nem tör meg a női széthúzás. A korán érő, szorgalmas lányok nem nyomják el a későnérő, esetlen fiúkat. Nyilvánvalóan hátrány, hogy így nem jelenik meg a másik, női nézőpont a kérdésekben, az egyoldalú megközelítése a dolgoknak hátrányosan hathat a srácok gondolkodására. Ugyanakkor a tanárokkal így sokkal bizalmasabb viszony tud kialakulni, nem a lányoknak való megfelelési kényszer mozgatja a társaságot. Fontos, hogy a közösség homogén összetétele miatt a fegyelmezés is könnyebb jóval, a tanárok sem feszélyezik magukat a lányok gyenge lelkére való tekintettel.

Talán a speciális közösségi összetételnek köszönhetően pedig a fiúk a nagybetűs életben könnyebben helyt tudnak állni, vagyis a beosztott-főnök, ill. kollegiális viszonyban könnyebben tudják érvényesíteni akaratukat.

Természetesen mindegyik megkérdezett leszögezte, hogy a lányokkal való kommunikáció gimnázium után nehézkesebb, darabosabb volt sokkal. Ugyanakkor néhányan megjegyezték, hogy ez inkább alkati kérdés, mint nevelési. Továbbá, hogy a nők tisztelete és az udvariassági formák sosem szenvedtek csorbát (például az iskola dolgozóival való kommunikációban). A lányokkal való bánásmód megtanulásához azonban az iskolák egy "hangyabokányit" sem segítettek. Az egyik vélemény szerint tulajdonképpen nem gond, hogy a megismerkedés fázisai kitolódnak pár évvel, mert az azonos korosztályban levő lányok más érettségi szinten állnak egyébként is, ez pedig a gimnáziumi évek után megváltozik. Továbbá, így a fiúk nem a párkapcsolatra koncentrálnak, hanem a sportra és a tanulásra, a szexualitással pedig már érettebb fejjel találkoznak.

"Olyan bajtársakat szerez az ember, akikre egész további életében számíthat."

Ezt a tényt egyik megkérdezett sem felejtette el leszögezni. Ugyan néhány válaszban előkerült a katonás kaszárnya-jellege az iskoláknak, ugyanakkor nem negatívumként megélve. A fiúk továbbá "egymás közt nem annyira kegyetlenek, mint az azonos lánykorosztály". - Ezt a kijelentést annyiban meg tudom erősíteni saját tapasztalataim alapján, hogy a lelki terror nálunk bevett formáival szemben a fiúközösségekben sokkal inkább a csapatszellem volt jellemző.

Remélem az eddigiek alapján a kedves Olvasó számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a nem koedukált oktatási intézményekről kialakított rémképek és tévképzetek átértékelésre szorulnak.

© Publicer

Galéria:


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz

A kategória további hírei:


Csatlakozz Te is

Top 10 hír

Bezárás

1. Fellélegezhetnek a Gyáli-patak közelében élők

Befejeződött a Gyáli-patak 7-es ágának mederrendezése

2. Interjú Dr. Báll Dávid zongoraművésszel

Koncertezésről, hobbikról és a kultúra jövőjéről

3. Az autóversenyzés szuperhősei

A gravitációs erő hatása a Forma-1-es versenyzőkre

4. Indulhat a korcsolyaszezon!

Még élvezetesebb lehet a téli évszak izgalmas sportja

5. Legyen vörös!

Véradás az ELTE-n

6. Játszva költővé válni

Velláné Bucsi Mária az írás erejéről

7. Kötelező egyenruha az iskolában?

Ki mit gondol a köpeny viseletéről

8. Bécsi döntések

Interjú Petőfi Gáborral az atomenergiáról

9. Jóban-rosszban az egyetemen

A múzeum körútra költözik Csillagkút

10. A dicső múlt árnyékában

Ismét magyar siker a törökök ellen

Keresés az archívumban

Ajánló