Forradalom személyesen

Generációnk és 56

[jancsovics] publikálva: 2016-10-20 08:50:00 | megtekintve: | minusz Betűméretplusz Nyomtatásprint

hírkép

Minden reggel az egyetemre menve megcsodálom az ’56-os emlékév kapcsán kifüggesztett molinót. Mindig megborzongok kicsit a ráírt Márai idézeten: „Egy nép mondta, elég volt!”


Már hetekkel ezelőtt tervezgettem, hogy milyen rendezvényekre, megemlékezésekre szeretnék ellátogatni októberben. Történész hallgatóként -bevallom- szakmai kíváncsiság is volt bennem bőven. Múlt pénteken egy szintén történelem szakos évfolyamtársammal ellátogattunk a Margó Irodalmi Fesztivál 1956- Helyek és értelmezések c. előadására.

Tetszik ez a cikk? -Ossza meg ismerőseivel!


Az előadáson Tabajdi Gábor és Takács Tibor történészek újonnan megjelent kötetük kapcsán beszélgettek a hétköznapi emberek ’56-hoz való hozzáállásából. Szerintem nem sokan gondolkodunk el mindennapi teendőink során, hogy maga Budapest egy ’élő’ múzeum, a város lényegében ugyanaz, ami akkor volt. Nap, mint nap elmennek az emberek mostani jelenünket meghatározó fontos történelmi események színhelyén. A lövésnyomok is még itt-ott fellelhetőek.

Ezek a helyszínek a mindennapjaink részei úgy, hogy közben a kultúránk számára emlékezethelyekké váltak. Ez a szerepük viszont évente csupán egyetlen napon kerül előtérbe, a többi napon csak házak, csak a Magyar Rádió régi épülete.  Idővel természetesen szóba kerültek a várost díszítő molinók is, melyet fontos kezdeményezésnek gondolt a két szerző, viszont emellett fontosnak tartották felhívni a figyelmet a hős-kultuszok veszélyeire. De a népnek hősök kellenek, ’egy-a-sok-közül’ hősök, akikkel lehet azonosulni. A molinók pedig ennek a célnak teljesen megfelelnek. Magamon észlelhettem, hogy mennyire jól működnek. Az előadás után az évfolyamtársammal beszélgetni kezdünk ’56-ról. Számomra igen megfogható és közeli esemény volt mindig is, nagyszüleim a fővárosban tartózkodtak az események alatt. A családi legenda szerint dédapám a forradalmat megünneplendő elvitte nagyapámat cukrászdába, krémest ettek, ami az akkori helyzetben elképesztő luxusnak számított. Egy héttel később forradalom leverésének hírére dédapám csak a következőket mondta:

„Én csak azt a két krémest sajnálom.”

Nekem ez a mondat a forradalom ’hétköznapiságát’ jelenti, ezalatt azt értem, hogy az ’56-ot megélő embereknek a forradalom nem egy történelmi eseményként jelent meg, hanem a hétköznapok eseményeként. Az évfolyamtársammal, (aki a Felvidékről származik) beszélgetve döbbentem rá, hogy az én generációmból nem mindenki olyan szerencsés, hogy erről az oldaláról lássa a forradalmat.

„Nálunk a faluban nem történt semmi ’56-ban, az emberek csak hallgatták a rádiót így követve az eseményeket, együttérezve a forradalmi hangulattal.”

Számára épp ezért a forradalom inkább történelmi esemény, ennek megfelelően legfeljebb a szakmai érdeklődés munkál benne ’56 megismerésében.

Egy héttel később már ezzel a felismeréssel mentem el az I.Tóth Zoltán kör ’56-os emléksétájára. Ezúttal viszont pozitívan csalódtam. A sétálók között ott volt egy öregúr, aki ’56-ban harmadéves bölcsészhallgató volt, mint én most. Ő a következőket mondta:

„Nem szeretem, hogy ötvenhatból egy pillanatszerű eseményt csinálnak, mintha akkor ébredt volna mindenki öntudatára. Ötvenhat egy ötvenháromtól tartó folyamat része volt, korábban sem tetszett az embereknek a rendszer. És a történet nem is ér véget ötvenhattal.”

A séta keretében megkoszorúztuk a forradalom alatt életét vesztett dékánunk I. Tóth Zoltán szobrát az Akadémia előtt. Ahogy ott álltunk huszan egyetemisták és mellettünk állt az ötvenhatban egyetemista öregúr, hirtelen megint úgy éreztem, hogy igenis közel lehet hozni az emberekhez ötvenhatot, ha ehhez hős-kultusz kell, akkor legyen.

© Publicer

Galéria:


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz

A kategória további hírei:


Csatlakozz Te is

Top 10 hír

Bezárás

1. Fellélegezhetnek a Gyáli-patak közelében élők

Befejeződött a Gyáli-patak 7-es ágának mederrendezése

2. Interjú Dr. Báll Dávid zongoraművésszel

Koncertezésről, hobbikról és a kultúra jövőjéről

3. Az autóversenyzés szuperhősei

A gravitációs erő hatása a Forma-1-es versenyzőkre

4. Indulhat a korcsolyaszezon!

Még élvezetesebb lehet a téli évszak izgalmas sportja

5. Legyen vörös!

Véradás az ELTE-n

6. Játszva költővé válni

Velláné Bucsi Mária az írás erejéről

7. Kötelező egyenruha az iskolában?

Ki mit gondol a köpeny viseletéről

8. Bécsi döntések

Interjú Petőfi Gáborral az atomenergiáról

9. Jóban-rosszban az egyetemen

A múzeum körútra költözik Csillagkút

10. A dicső múlt árnyékában

Ismét magyar siker a törökök ellen

Keresés az archívumban

Ajánló