Az összes szégyenünket el kell engedni

Interjú Soma Mamagésával

[DosaJ] publikálva: 2017-11-03 18:17:00 | megtekintve: | minusz Betűméretplusz Nyomtatásprint

hírkép

Soma Mamagésával beszélgettünk szégyenről, a mester-tanítvány viszonyról, és az Everness fesztiválról, meg arról, hogy érdemes élni. Szégyentelenül.


Soma Mamagésáról jóformán mindent tudunk, hiszen, ahogy meséli: egyik célja szégyentelenül élni. Előadásaiban szándékoltan kinevetteti magát, ha azzal közelebb hozhatja hallgatóságát a megértéshez és általában véve olyan érzésem van,mintha csak a szomszéd lánnyal dumálnám meg milyen volt az a szuper fesztivál,ahol találkoztunk.

Tetszik ez a cikk? -Ossza meg ismerőseivel!


 

Az idei Evernessről van szó, ahol először látom és hallom őt élőben és azonnal megtörik a jég, amit az évek során felépítettem magamban. Kicsit mindig óvó nénisnek éreztem, ahogyan a közönségéhez beszélt. Kérdezem is erről és észre sem veszem, hogy nem a legobjektívebben szövöm a mondatokat, annyira természetesnek tűnik, hogy ez csupán az én véleményem. És akkor Soma, aki van abban a pozícióban, hogy kioktathatna, ha akarna, egészen emberien, egyszerűen csak szól, hogy ez így másként hat, hogy nem érteni a szubjektivitást és újságíróként figyeljek erre. Hálás vagyok ezért. Zöldfülűként olyan kaliberű jelenséggel interjúzni, mint ő nagy kihívás. De ettől ez a kihívás inkább egy kedves kalanddá válik. Humorossá és életszagúvá, egy falat isteni almás pitével, az ő szeretetteli somaságával és egy nagy adag tanulsággal magamról.

Az a bizony előadás pedig az intimitásról szólt, abban a nagy „homokozóban”, amiről már meséltem. A fesztivál szívében trónoló Evernessia színpad előtt ücsörgünk mi, szerencsésebbek a sátortető alatt, a többiek kint, a tűző napon. Miben vagy, mikor nem intimitásban, – hiszen nem lehetsz mindig, folyamatosan abban – mi van az intimitáson túl, mi az az intimitás egyáltalán?! Intim, in-team, ami Soma szabad szóalkotása és nekem segít új nézőpontból rátekintenem erre az ügyre. Hiszen csapatban vagyunk intimitásban, nem?

Az intim – in-team szóalkotásod nagyon megragadt bennem. Mi lenne az a szó, vagy nyakon csípett momentum, ami Benned ilyen nyomot hagyott az idei Evernessen?

Az a fajta összekapcsoltság, amihez elengedhetetlen a Balaton part is. Az egyik legfantasztikusabb élményem egy hangfürdő volt, ahol vagy húsz hangtállal zenéltek és képzeld el, olyan óriásiak is voltak, amikbe bele lehetett állni! Mikor egy egy órányi hangfürdő után konkrétan a nyálad folyik, egy másik planétán voltál, visszajössz, de még nem vagy benne teljesen a testedben és beleállsz egy hangtálba, ami átrezget… Ennek tetejében pedig, a lét olyan luxusában lehetek, hogy ledobom a ruhám, mert alatta ott a fürdőruha és bemegyek a langyos vízbe, totális módosult tudatállapot! Ott például akkorát kaptam, hogy átkattantam vegán üzemmódba, ami igaz, csak 3 hétig tartott, mert a táboromban, (Badacsony, Szeremley Vendégház) Szeremley Huba saját készítésű szalámijától elcsábultam, illetve annyi energiát vitt el tőlem a tábor, hogy most így kellett magam szó szerint tölteni.

Bárki bármit csinálhat, az a kérdés, hogy ezt meg tudja-e tartani!

Közben kifogyhatatlanul mesél. Egyik témáról, a másikra ugrunk, csupa hasznos, érdekes információ. Megtudom tőle például: A Balaton egy mágikus víz – azt is jelenti: Baál, mint  bőség, aton, mint isten. Vagyis a Balaton a Bőség Istene. Európa kellős közepén, a magmához legközelebb eső vízterület a miénk. Aztán, ha már szót kértem, egyetlen szót, akkor azt mondja az Everness, a név maga. Hogy miért? Mert benne van egy nagy adag játékosság magában a szóalkotásban, amiből egy brandet hoztak létre, magyar és angol egyszerre, nem létezik, mégis mindenki tudja, mit jelent. (Az awareness angol eredetiből.) Úgy foglalja össze: Számomra arról szól, hogy nem kell a guru-jelmeznek rád égnie és ez remek!

Spirituális tanítóként mutattak be – többek közt. Mit gondolsz arról, hogy manapság sokan aposztrofálják magukat így?

Annyira elkezdődött az individualizmus, amire borzasztóan kiéheztek az emberek, hiszen, kacagok is egyet, – kommentálja azt az öblös, tipikus Soma-nevetést és kezd bele egy betét-sztoriba – azon, hogy szombaton volt a fiam 25. szülinapja és elővettem a kiskorától gyűjtött írásait, rajzait, miközben pedig ott bogarásztam a múltunkban, megtaláltam az én általános iskolai raj-naplómat. A 23-25 éves gyerekeim elhűlve nézték, hogy mi úttörőként a KISZ-be készültünk kollektíven. Különleges volt látni, hogy csupán egyetlen generációval mentünk odébb és nekik már elképesztő, hogy ilyen szinten birkásított korban éltünk. Ebből a terrorból kezdenek az emberek kilépni, elkezdték kipróbálni, kóstolgatni magukat, és erre fantasztikus terep az internet, ahol bárki megcsinálhatja magát, csak kreativitás, fantázia, tehetség és talán egy kis szerencse kell hozzá. Bárki bármit csinálhat, az a kérdés, hogy ezt meg tudja-e tartani!Aposztrofálhatja akárki spirituális tanítónak önmagát. Az is egy kaland, hogy kipróbálja, milyen ebben a pozícióban, ezzel a titulussal létezni, az idő úgyis igazolni fogja, hogy mindez igaz vagy sem.

Most is nagyon nyíltan beszéltél a magánéletedről. Hogyan tudod ezt ennyire szabadon felvállalni, mi a titkod? – kérdezem irigy csodálattal, mert a szégyen nekem is nehéz témám. Meg is kapom a választ, méghozzá egy újabb szóval, ami más értelmet nyerve segít tovább.

A táboraimban már jó ideje dolgozom a szégyen-témán. Ahhoz, hogy megtisztuljunk, az összes szégyenünket el kell engedni és fel kell dolgozni. Szeretnék az életem utolsó időszakára, úgymond teljesen szégyentelenné válni – semmit nem szégyellni, bármit, bármikor kimondani, megfelelő helyen megfelelő időben. Valójában mindannyian, a lét minden pillanatában azt tettük és tesszük, amire épp képesek voltunk. Ha felmerül, hogy szégyelled magad nem baj, mert számadást, számvetést is jelent: rálátsz arra, hogy valamit nem így kellett volna – de benne ragadni ebben energiapazarlás. Ha nem tudjuk feldolgozni a múltbeli dolgaink, a jelenben sem lehetünk teljesek. A példáim soha nem l’art pur l’art jönnek, hanem mindig az adott szövegrészhez kapcsolódóan. Azt tapasztaltam, sokkal erősebb egy sztori, ha személyes, ezáltal az a tanítás is benne van: Gyerekek mindent be lehet vállalni, ez van!

Ezért sem szeretem a mester – tanítványa játékot, mert ez is csak egy szerepszituáció, amivel hosszú távon nagyon le lehet gyengíteni az embereket, függővé tenni őket. Hiszen persze, vannak szakmáknak mesterei, akik magas fokon művelik mondjuk a karatét, de kijelenteni, hogy valaki szellemi mester, aki nélkül a tanítvány nem tudja a saját útját megtalálni, abban nem hiszek. Viszont meg tudom érteni azokat, akik áhítják ezt, hiszen az elmúlt időkben mindig megmondták mit kell csinálni. Nem könnyű ezt elengedni és felvállalni a felelősséget.  Ha valaki egész életében egyetlen vallási vezetőt követ, aki megszabja, mit tegyen, az bizonyos szempontból önmagát gyermeki állapotban tartja.

Inkább azt szoktam mondani: világító emberek, pillanatnyi lámpások vannak az úton, akik éppen beragyogják azt. De valójában mindenki a saját maga mestere, az igazi lámpás emberek mellett ez gyullad fel bennünk. Szóval abban segítem az embereket, hogy meg merjék látni azt a belső útmutatót, ami segít kapcsolatba lépni az önvalónkkal. Egyedül ő vezethet.

Miért, illetve kinek-kiknek ajánlanád az Everness fesztivált?

Azoknak, akik keresik, hogy mi által tehetik komfortosabbá, élvezhetőbbé az életüket. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy nem kell végigjárni rengeteg művelődési házat, hogy megtaláld a neked tetsző jóga irányzatot például. Akik kifejezetten jógázni szeretnének, megtehetik, hogy ennyi féléből válogassanak és ez csodás ajándék. És természetesen rengeteg szellemi és érzelmi válaszlehetőség is van itt. Tavalyelőtt ismertem meg a Holografic Healinget, amit fél éven át tanultam is. Hála és köszönet érte az Evernessnek! Ha nyitott vagy, módszereket, emberek, könyveket és még sorolhatnám, mi mindent kaphatsz. Nagyon komoly bőségkosár ez a fesztivál!

Itt térünk vissza ahhoz a bizonyos, tipikus Soma-stílust firtató kérdésemhez. Kérem őt, meséljen még róla.

Amit eddig is tudatosan építettem be az előadásaimba, az a nevettetés. A személyes dolgok és a személyes dolgokon keresztüli nevettetés, akár saját magam kinevettetése. Ez egy abszolút szándékos koncepció. Mikor valaki nevet, akkor kinyílik, – hiszen zártan nem tudunk nevetni – és így mélyebbre megy az info. Színház az egész világ – erről meséltem az előadásomban is – és szerepszituációk tömkelegében vagyunk, ezért saját magamat sokszor több szerepben jelenítem meg, mint egy komika, aztán kikacsintok a szerepből. Ezzel szándékosan lejelzem, hogy ugyan itt és most előadok és megmondok, de én is egy állandóan kereső-kutató ember vagyok, aki hol így, hol úgy oldja meg a dolgait, vagyis nem kell annyira komolyan venni a szerepeinket, önmagunkat! Miközben mikor benne vagy komolyan veszed, amivel nincs baj, csak nem szabad bennük ragadni.

És, hogy mikor nem vagy szerepben? Ha nincs kontroll. Ahogy megjelenik a kontroll, lehasít egy szeletet belőlünk és azonnal jön egy szerep. Az életünket ezek közt éljük, és ha nem tudsz rájuk nevetni, nem tudod kinevetni őket, akkor nem is fogsz tudni a teljesség lehetősége felé közelíteni. Mert ez csak egy lehetőség, amit egy teljesen kontrollmentes tudatállapotban lehet csak befogadni.

© Publicer

Galéria:


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz

A kategória további hírei:


Csatlakozz Te is

Top 10 hír

Bezárás

1. Fellélegezhetnek a Gyáli-patak közelében élők

Befejeződött a Gyáli-patak 7-es ágának mederrendezése

2. Interjú Dr. Báll Dávid zongoraművésszel

Koncertezésről, hobbikról és a kultúra jövőjéről

3. Az autóversenyzés szuperhősei

A gravitációs erő hatása a Forma-1-es versenyzőkre

4. Indulhat a korcsolyaszezon!

Még élvezetesebb lehet a téli évszak izgalmas sportja

5. Legyen vörös!

Véradás az ELTE-n

6. Játszva költővé válni

Velláné Bucsi Mária az írás erejéről

7. Kötelező egyenruha az iskolában?

Ki mit gondol a köpeny viseletéről

8. Bécsi döntések

Interjú Petőfi Gáborral az atomenergiáról

9. Jóban-rosszban az egyetemen

A múzeum körútra költözik Csillagkút

10. A dicső múlt árnyékában

Ismét magyar siker a törökök ellen

Keresés az archívumban

Ajánló