A hagyomány újraéled

Interjú Budai Gáborral

[GubovicsK] publikálva: 2017-09-26 23:59:00 | megtekintve: | minusz Betűméretplusz Nyomtatásprint

hírkép

Ráckeve Summerfest

Budai Gáborral, a Kéve és a Bokréta néptáncegyüttesek művészeti vezetőjével beszélgettünk a magyar néptánc jelen helyzetéről.


Aki belekerül ebbe a világba, tudja, hogy a néptánc nem csak hagyományőrzés, de a hagyomány megélése is. Mit gondolsz, mennyiben aktuálisabb ma a néptánc Magyarországon, mint a gyerekkorodban, vagy akár szüleink, nagyszüleink idejében?

Tetszik ez a cikk? -Ossza meg ismerőseivel!


A különböző koroknak különböző történetei vannak. A XX. század elején elindult egy óriási gyűjtési munka, amiben sok jeles folklorista felfedezte, összegyűjtötte, majd tudományosan feldolgozta és rendszerezte különböző szempontok szerint ezt a végtelen gazdagságú hagyományt, évszázados múltakkal rendelkező értékkincset, ami rendelkezésre áll itt a Kárpát-medencében. A mai napig tartanak ezek a munkálatok, hiszen rengeteg a még nem összegyűjtött, feldolgozott anyag. A különböző mozgalmak a 30-as évek táján kezdtek el kialakulni. A Gyöngyösbokréta mozgalom a kis településeket ösztönözte, hogy augusztus 20-án mutassák be a saját táncaikat Budapesten. Ezzel a programmal a hagyományőrzés felszínre tudott kerülni, de hátulütőként egy idő után megjelentek olyanok, akik nem kellő megalapozottsággal és tudásanyaggal jártak tanítani.

Aztán az 50-es években, amikor én iskolába jártam, az ideológia megpróbálta felhasználni ezeket a népies mozgalmakat a politikai érdekeik megtámogatására. Láthatjuk filmekben, ahogy kimennek a táncosok az aratómunkások közé jó hangulatot teremteni. Ebben a bizonyos „piroskötényes” korszakban elterjedt az uniformizálódott, Mojszejev-féle, valamilyen szinten torzulásokat tartalmazó színpadi megjelenés a hivatásos együttesek produkcióban. Minden elő volt írva az egyforma magasságtól kezdve az egységes súlyon át az egységes hajviseletig.

Tulajdonképpen a 60-as évek végén, 70-es évek elején jött az a gondolat, hogy a néptáncot vissza kellene vinni a hétköznapokba. Főként amatőr együttesek korábbi gyűjtések nyomán elmentek a határon túlra, és újra felfedezték például Széken a táncházat. Talán ezek mentén tudjuk megérteni, hogy az az aktualitás, amit említettél, honnan ered, és mennyiben másabb ma, mint a múlt században.

Mindenesetre nem tekinthetünk úgy a néptáncra és a népzenére, mint egy múzeumi kiállításra.

Nem. Úgy gondolom, így érhetjük el, hogy ez a kultúra újra a sajátunké legyen, és az értékeink újra valódi értékek legyenek. Sokan dolgozunk ezen.

A sok kiváló együttes, táncház, verseny és tábor mellett ma a gyerekcsoportok is megdöbbentően magas színvonalon működnek. Mondhatjuk, hogy egy küzdelem volt, amíg sikerült idáig eljutni?

Rengeteg munkába került. Harminc éves múltja van annak, hogy a kultúrpolitika a zeneiskolai rendszerbe befogadta a néptánc oktatást. Ez egy nagyon erőteljes lökést adott, és ma két-háromszázezer gyerek részesül oktatásban, ami egy hatalmas eredmény. Én még emlékszem arra, amikor a gyerekek Ráckeve utcáin lopva hozták a viseletüket, de szerencsére ezek az idők elmúltak, és a fiatalok most már a lehető legtermészetesebben vállalják fel a néptáncot. A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor is hozzáadott a népszerűséghez, bár sokan vitatták, hogy helyes-e a gyerekeket versenyeztetni. Még a „népi X-faktorként” is emlegették, de én úgy látom, hogy ez a műsor teljes mértékben szakmai alapokon nyugszik, a megjelenés pedig profizmussal kerül a képernyőre. Azt szoktam megfogalmazni, hogy ezen a ponton, amikor már nem kell harcolni az elfogadottságért, nagyon ügyelni kell, nehogy vadhajtások nőjenek ki ebből a népszerűségből a későbbiekben.

Vannak ilyen kezdeményezések?

A népzenében tapasztalhatunk ilyet, de szerencsére ismerve például a Csík zenekar tagjait, a legtöbb esetben nem arról van szó, hogy popzenét akarnak csinálni a népzenéből. Inkább nagyobb tömegeket akarnak elérni a populáris elemek behozásával, és az a nagyszerű, hogy az emberek elmennek olyan koncertekre, melyek 30-40%-át autentikus népzene teszi ki.

Következőnek a folklórfesztiválok jelentőségéről szeretnék kérdezni. Mi a legfontosabb tényező, amiért érdemes fesztiválokra utazni, illetve amiért érdemes szervezni évről-évre?

Az ezerszámra érkező kézműves mesterektől kezdve a jelen lévő különböző társművészetekig ilyenkor minden kölcsönösen hat egymásra. Ha ünneppé teszünk valamit, ami közösen a miénk, akkor azt örömmel éljük meg. A fesztiválok ahhoz járulnak hozzá, hogy minél több ember becsatlakozhasson ebbe.

A nemzetközi fesztiválok nyilván a határon túli magyarokkal, vagy európai viszonylatban a többi nemzettel is összefűznek.

Természetesen. 24 évvel ezelőtt az általunk szervezett Summerfest fő célkitűzése az volt, hogy hozzuk ide a fél világot. Szerettük volna megmutatni a magyar embereknek, hogy más nemzetek is fontosnak tartják a kulturális értékeik ápolását, így ez nekünk is kötelező feladatunk. Emellett sok szakember érkezik hozzánk az egész világról eltanulni a gyűjtőmunkánk módszerét, vagy rácsodálkozni a táncházmozgalmunkra, ami immár a világörökség része lett. Fontosak ezek a kapcsolatok.

Van olyan település vagy tájegység, amelynek a tánca a kedvenced?

Több is van, de mivel én a táncházmozgalom indulásakor voltam fiatal, a mezőségit tudnám kiemelni. Lenyűgözően kikristályosodott, komplex és improvizatív táncanyag. Olyan tánc, amiben az ember mindig a következő lépésen gondolkozik tudat alatt.

© Publicer

Galéria:


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz

A kategória további hírei:


Csatlakozz Te is

Top 10 hír

Bezárás

1. Fellélegezhetnek a Gyáli-patak közelében élők

Befejeződött a Gyáli-patak 7-es ágának mederrendezése

2. Interjú Dr. Báll Dávid zongoraművésszel

Koncertezésről, hobbikról és a kultúra jövőjéről

3. Az autóversenyzés szuperhősei

A gravitációs erő hatása a Forma-1-es versenyzőkre

4. Indulhat a korcsolyaszezon!

Még élvezetesebb lehet a téli évszak izgalmas sportja

5. Legyen vörös!

Véradás az ELTE-n

6. Játszva költővé válni

Velláné Bucsi Mária az írás erejéről

7. Kötelező egyenruha az iskolában?

Ki mit gondol a köpeny viseletéről

8. Bécsi döntések

Interjú Petőfi Gáborral az atomenergiáról

9. Jóban-rosszban az egyetemen

A múzeum körútra költözik Csillagkút

10. A dicső múlt árnyékában

Ismét magyar siker a törökök ellen

Keresés az archívumban

Ajánló