Siket duma!

Posted On 2018 dec 03
Comment: Off

Szokatlan látvány lehet a villamosmegállóban, ha két ember hangok nélkül, de igen erőteljesen gesztikulálva fejezi ki magát. Mi nem értjük, számukra ez a természetes. A siket közösséghez tartozók (Magyarországon kb. 60 000 fő) nem mindegyike szenved halláskárosodásban, sokuk, jól ismervén a jelnyelvet, a siket kultúrát és identitást, halló létükre a közösség tagjának vallhatja magát.

Miért nem „süketnéma”? A megnevezés nem fedi a valóságot, ugyanis a siketek bár nem hallanak, igenis beszélnek, tehát nem némák. Mindenki használ legalább egy nyelvet; az anyanyelvét. A siketek anyanyelve a jelnyelv, ami a hangzó beszéddel egyenértékű -csak eltér a „szokásos” kommunikációs csatornától, vagyis nem a vokalitás-auditivitás (hang és hallás), hanem a vizualitás (látvány) segíti a megértést. A „süket” szónak negatív mellékzöngéje van, mint „ostoba”, így a nyelvjárási „siket” szót érvényesítik előnyben az érintettek.

Siket minden olyan személy, akinek audiogrammja min. 90 dB halláscsökkenést mutat mindkét fülön. A nagyothallók halláskárosodása 30-90 dB között van. Egyes esetek műtéttel korrigálhatók, a hallókészülék könnyítheti az halló emberekkel való kommunikációt. 50%-ban ez öröklött rendellenesség, de baleset, betegség, gyógyszer mellékhatásának stb. következménye is lehet.

Gyakori tévhit, hogy a jelnyelv nemzetközi. Persze, egyik oldalról logikus lehet, hiszen a hangzó beszédet használó ember számára „idegen nyelvnek” hat. De ahogy különböző országokban más-más nyelvet használnak, máshogy fejlődött a nyelv, a siketek nyelve is szétfejlődött, hiszen ugyanúgy spontán módon jött létre, mint a hangzó nyelvek, és ugyanúgy elvont fogalmakként képzik le a környezetet. Magyarországon belül sem azonos mindenhol a nyelvhasználat, a siketeknek is meg van a maguk nyelvjárása. Ezeket a siket intézményekkel rendelkező városokhoz kötjük: Vác, Kaposvár, Sopron, Eger, Budapest, Debrecen, Szeged.

Mivel a siketek a vizualitás segítségével kommunikálnak, meglepő lehet, például közös étkezés alkalmával rögtön rendezkedni kezdenek; az asztalokat körbe rakják, a váza, gyertya eltűnik, hogy ne zavarja a kilátást. Az asztalon való kopogás kifejezi a „jó étvágyat”- amit aztán általában igen hangosan fogyasztanak el- mivel nincs halláskontroll, így senkit sem zavar a csámcsogás. Ugyanígy, ha becsapódik az ajtó, hangosan húzzák ki a széket, zörögnek a nejlonzacskóval- semmi probléma. A fül szerepét a szem veszi át. Ha jelezni szeretnének egymásnak vagy érintéssel vagy fényjelzéssel, lámpakapcsolással teszik meg.

https://www.youtube.com/watch?v=Thue9eqB8-Q

Kiemelt kép: flickr

A szerzőről