,,Liszt kedélyes beszélgetéseket folytatott a nagyapámmal” – Stróbl Veronika mesél Strobl Alajos szobrászművészről

Posted On 2018 nov 07
Comment: Off

Nap mint nap elmegyünk mellettük, nem értve, mit fotóznak azok a kis fekete, húzott szemű vagy az idegen nyelven hadováló emberkék… Nem értjük, mert természetes, hogy a Zeneakadémia bejárata felett ül Liszt, Szent István a Mátyás- templom előtt figyeli a rendet, az Olvasó lányok pedig szakadatlanul álmodoznak a Kárpáthy Zoltán kapcsán – ha egyáltalán észrevesszük őket… Kinek a műveibe botlunk bele úton-útfélen?

Strobl Alajos korának egyik legfoglalkoztatottabb szobrászművésze mintegy fél évszázados alkotói pályája során több mint háromszáz portrét készített. Ezek nagy része magántulajdonban van, viszont, ha elhatározzuk magunkat egy hosszabb sétára Budapesten, meglepően sok alkotását láthatjuk- nem is hinnénk, hogy ez mind az ő műve!

Tegyünk hát egy sétát a teljesség igénye nélkül!

Kariatidák

Az Andrássy úton, közel az Operához két, erkélyt tartó márvány kariatidát látunk. Gyakran találkozni Budapest régebbi épületeinél a görögöktől átvett oszlopos motívummal, nemcsak kariatidákkal, hanem atlaszokkal, hermákkal is.

Az Opera két oldalán Erkel és Liszt szobra ül. „Erkellel nehéz dolga volt a nagyapámnak, mert ő egyáltalán nem akart modellt ülni, hiszen abban az időben csak az elhunyt nagy emberek emlékére készítettek szobrot.” – mesélte Stróbl Veronika, a legidősebb leszármazott. „Liszt gyakorlott modellülő volt öreg korára, a találkozásoknál rögtön a megkívánt pózba helyezkedett, és kedélyes beszélgetéseket folytatott a nagyapámmal, de a szobrok elhelyezésével nem volt megelégedve. Mondta is: mint két portást, úgy ültetett ide bennünket Stróbl!”

Jókai Mór

A nagy író halála után hosszú döntéssorozat eredményeként Strobl nekilátott Jókai megmintázásának. Három terv közül választhatott a bizottság, de a szobor lassan készült el, mert a művész önként bevonult katonának az első világháború idején. „Nagyanyám fotóin megmaradtak a tervek, amelyekből a bizottság kiválasztotta a megfelelő alkotást. Végül a karosszékében hátradőlő Jókai-szobor lett a nyertes.”

Liszt Ferenc

A Zeneakadémia bejárata fölött Liszt Ferenc tiszteletet sugárzó alakja felügyeli a rendet, de magasan van, alulról alig látható. Elhelyezését a szobrász sem tartotta szerencsésnek. „Szerencsére nagyanyánk még 1900 körül megismerkedett a sztereó fotózás technikájával, és végig kísérte az alkotások folyamatát. Ezeken a felvételeken láthatóak a Liszt-szobor arányai, ahogy Strobl mellette áll.”

Olvasó lányok

A Városligetben az Olof Palme sétányon ülnek az Olvasó lányok. „Apám feljegyzéseiből tudjuk, hogy számos tanulmánycélú beállítás készült a szobor megalkotásához. Először a két lányról (Strobl Zsuzska és Kelemen Teri) készültek fotók a nagyanyám jóvoltából, majd néhány katonatisztet is áthívtak a szomszédos kórházból, hogy üljenek modellt. Egy fiatal tizedes egészen zavarba jött, mikor át kellett karolnia a könnyedén öltöztetett nagynénémet, miközben felolvasott neki…”

Arany János

„Zala Györggyel, a kor másik híres szobrászával versengett az Arany János szoborpályázaton. Családi történet, hogy nagyapám a Nemzeti Múzeum előtt sétálva Zsófia nővérével, mutatta, hogy ha elnyeri a szoborpályázatot, itt fog állni Arany szobra. Ekkor Zsófia egy négylevelű lóherét talált a szobor leendő helyén, amit aztán lepréselve, később arany melltűbe foglalva élete végéig amulettként viselt. Kedvenc költője Vágy című verse lett a művész hitvallása is: Földi ember kevéssel beéri,/ Vágyait, ha kevesebbre méri.”

Szent István

Mély vallásosságát is megjelenítette a szentekről készült szobraiban. Saját magának egyik legkedvesebb alkotása a Halászbástya előtt álló Szent István, mely egyben a magyar államalapítás jelképe is lett. Az alkotásért Ferenc József nyakban hordható tisztikeresztjét kapta.

Mátyás kútja

Strobl Alajos a Mátyás kútjával élete egyik legnagyobb és legismertebb művét alkotta meg. A szoborcsoport építészeti részét Hauszmann Alajos tervezte, és a közös munka során a korábbi baráti kapcsolat elmélyült köztük. Az emberalakok alkotását gondos tanulmányok előzték meg: a királyt a művész több alkalommal is megmintázta, vadászat végét jelző kürtösért 1901-ben nagy állami aranyérmet kapott. A jobb oldali mellélalak (Diana istennő vagy Vörösmarty Szép Ilonkája) modellje Széchenyi Alice grófnő, aki Arany János emlékszobránál Rozgonyi Piroskát, Toldi szerelmét is ihlette.

Mi is fejezheti ki jobban a művész munkásságát, mint a szintén rokon Hárs Ernő a fiú, Stróbl Mihály halálára írt gondolatai:

„Bölcsőd fölé hatalmas árny terült
szobrász apádé, aki egy dicső kor
vágyait álmodta bronzba, kőbe
s örökarcúvá véste a mulandót.”

 

Képek: Kostka Dóra

A szerzőről