A SPORTOLÁS NEM KIVÁLTSÁG, HANEM JOG – Tudósítás az Inkluzív Sportnapról

Posted On 2018 okt 31
Comment: Off

Az ELTE, illetve a BEAC immáron harmadik alkalommal rendezte meg az Inkluzív Sportnapot az Egyetemi Sport Nemzetközi Napja alkalmából. A rendezvény – amelynek mottója: „A sport mindenkié!” – inkluzív, azaz az esélyegyenlőség fontosságát hirdető szemléletét már a megnyitó ünnepély is tükrözte. Elsőként a Kotta Nélkül Projekt nevű zenekar játszott néhány népszerű számot. A formáció tagjai az énekes kivételével mindannyian látássérültek; sikerüket nemcsak a hosszan tartó taps bizonyította, hanem az is, hogy rengeteg ember gratulációját és dicsérő szavait fog

adhatták a megnyitó után.  A zenekart követően az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) vezetője, Kovács Krisztina állt a színpadra, aki köszönetet mondott az ELTE vezetésének valamint a társszervező BEAC-nak, hogy az idei évben is lehetővé tették a rendezvény megvalósulását. Ezután Borhy László,

az ELTE rektora szólalt fel. Beszédében elmondta, szerinte a sportolás nem kiváltság, hanem minden embert egyformán megillető jog, amely biztosítja az aktív és változatos életvitelt, kihívások elé állít, valamint közösséget épít. Székely Mózes, a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség főtitkára után Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke következett. Szabó felhívta rá a figyelmet: egy sérült ember számára a sport „nem a probléma része, hanem a megoldás része”, erőforrásként kell rá tekinteni. Simon Gábor, a BEAC igazgatója pedig arról biztosította a közönséget, hogy a rendezvényen kipróbálható parasportok egész évben elérhetőek lesznek az érdeklődők és a mozogni vágyók számára.

A köszöntőket követően a Hallatlan Salsa nevű formáció lépett fel. A súlyosan hallássérült táncosok, Auffenberg András és Auffenberg-Gál Marietta egyébként egy nagy sikernek örvendő salsa kurzust is tartanak az egyetemen. A megnyitó végén Ilyash Györgyaz ELTE Sportiroda vezetője beszégetett Illés Fanni Európa-bajnok paraúszóval – aki másfél évig az ELTE magyar szakára járt – és Lukoviczky Rékával, műlábas hallgatóval, akinek – ahogyan fogalmazott – a mozgás az élete, a futás pedig a szenvedélye. Réka arra is felhívta a figyelmet, hogy nekik a sporotoláshoz több energiát kell megmozgatniuk, mint egy ép embernek, izmaikat éppen ezért folyamatosan fejlesztik.

A rendezvényen sérült és ép emberek egyaránt részt vettek, és olyan sportokat próbáltak ki közösen, mint a kerekesszékes kosárlabdázás, a kerekesszékes rögbi, az ülőröplada, a tollaslabda és a pin-pong – ez utóbbit bekötött szemmel. A legnépszerűbb játék a csörgőlabda volt, ebből egy mini-bajnokságot is szerveztek nyolc csapat részvételével. Habár a játék szabályai egyszerűnek tűnnek, egyáltalán nem könnyű sikeresnek lenni benne. A lényeg, hogy a két szemben álló csapatnak a csörgőlabdát be kell gurítani a másik kapujába, azonban – s itt jön a nehézség – mindezt bekötött szemmel kell végigcsinálni. A csapatok mindannyian komolyan vették a bajnokságot, jónéhányan közülük már hónapok óta készültek rá. Szoros küzdelem után végül Csörgőkígyók állhatott a dobogó első fokára, a második az Izomlángosok nevű csapat lett, míg a harmadik helyen a Becsavarom végzett.

A szervezők elmondása szerint az eseményt igyekeztek az egyetemi hallgatókon túl fogyatékkal élő általános iskolások, illetve gimnazisták számára is meghirdetni. Éppen ezért több, kifejezetten sérültek nevelésével foglalkozó iskolából is jöttek csoportok. Az egyik ilyen csoport tanára már harmadjára hozta el tanulóit ide, szerinte nagyon jó látni, hogy a gyerekek mekkora örömmel próbálják ki a különféle parasportokat; azt is megjegyezte: a Sportnap kifejezetten sikeres rendezvény, hiszen jónéhány tanítványa, akit elhozott ide, később elkezdett rendszeresen sportolni.

Gulyás Benedek

A szerzőről

Related Posts