Isten a számokban rejlik? Interjú Svitel Anna írónővel

 

  1. Elhangzott, hogy Ön festő családból származik és gyerekkorában ecsetek, színek vették körül. Miért az írást választotta? Pontosabban miért pont ez a megnyilvánulási formát?

 

Tényleg elhangzott itt, hogy sok festő van a családban.  A nehéz időkben a családok szorosabban együtt éltek, ezért sokat voltam gyerekkoromban az unokatestvéreimmel, kiknél mindig előkerültek a színes ceruzák, paletták. Azonban rólam megállapították, hogy tehetségtelen vagyok a festészethez. Ezen gyermekként nagyon megsértődtem.  Aztán, 13-14 éves koromban olvastam egy lengyel Nobel-díjas író könyvét, amiben olyan gyönyörűen le volt írva a természet, hogy szinte láttam, olyan volt, mint egy festett kép. Elmentem a nagynénémhez és büszkén mondtam neki, hogy „szavakkal is lehet festeni, én írni fogok”.

 

  1. Fiatal korom miatt, nem éltem meg a kommunizmust, csak képek, elbeszélések által ismerem. Olvastam a könyvét. A szereplők a kommunizmus árnyékában élnek . Ön hogyan élte meg ezt a korszakot?

 

Három fő dolog, ami nyomott hagyott bennem. Az első, hogy nagy szegénység volt, mindenkinél. Ez a pénztelenség leginkább a szülőket terhelte, mert nekik kellett valahogy megteremteni a betevő falatot, de mi gyerekek is elég fájdalmasan éltük ezt át, hiszen láttunk, hogy állandó gondban és küszködésben vannak. Abnormális szegénység volt. A másik, a kommunista ifjúsági szervezetekhez való tartozás, mely végig kísérte életünket: kisdoboz, úttörő, majd a KISZ.  Mindig részt kellett venni valamiféle agymosásos közös foglalkozásban, ahol ránk erőszakoltak egy ideológiát.  A harmadik pedig az, de azt hiszem ezt MOST, a múltba visszatekintve látom, hogy a kommunizmusnak legfőbb jellemzője az egyoldalúság, nincs választási lehetőség, és ezért egy olyan egysíkú embert alakított ki, aki vitatkozásra alkalmatlan vagy képtelen több látószögből megközelíteni a dolgokat.

 

  1. Azt is mondhatnám, hogy ez a könyv egy kis történelmi emlékláda. Élethű képekben jelenik meg a magyar történelem, tabuk és elhallgatás nélkül. A tavaly decemberben francia fordításban is megjelent a könyv. Milyen reakciókra, visszajelzésekre számít?

 

A könyv abban a perspektívában született meg, hogy francia olvasókhoz eljusson. Miért? Mert sok évig Franciaországban éltem és meglepő dolognak voltam tanúja. A franciák, annak ellenére, hogy komoly szerepük volt a Trianoni békediktátumban, mit sem tudnak róla. Nem tudják azt sem hogy milyen súlyos követelményekkel járt ez számunkra. Igazságtalan hogy szívesen mondanak véleményt a magyarokról, de anélkül, hogy bármit is tudnának rólunk.  Így a könyv megírásának az indíttatása eleve az volt, hogy közel hozzam számukra a magyar emberek XX. századi történetét, hogy reálisabb képük legyen a magyar emberek életviteléről, gondolkodásáról, reakcióiról. Hogy vannak-e visszajelzések? Eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptam, de ezt nagyon óvatosan mondom, mert ismerősöktől jönnek.  Meg kell várni egy sajtó vagy irodalmi kritikát.

 

  1. A könyvet olvasva az volt az érzésem, hogy ez nem csak két testvér és a magyar történelem rideg valóságáról szóló regény, hanem van valami mély üzenete. Meg tudná fogalmazni, hogy pontosan milyen üzenetet rejtenek a könyv sorai?

 

A „rideg” szó nem helyénvaló. Azok, akik történelmi regényt írnak, pont a történelem rideg eseményeit akarják felmelegíteni, úgy hogy emberközelbe, hozzák azt. Az emberi élet szintjén, az ember szemszögéből írják meg a történetet. Több üzenetem volt: például, hogy függetlenül attól, hogy egy családból, egy légkörből táplálkoznak a regényben szereplő testvérek, annyira különböző a természetük, hogy homlokegyenest más életutat futnak be. Aztán, ahogy említettem, a regényt ismeretterjesztő céllal írtam. S ahhoz, hogy minél több embert megérinthessen, a „családregény” tűnt legalkalmasabbnak, hiszen mindenki tudja, hogy mi az a család, és könnyen bele tudja helyezni vagy élni magát.

 

  1. Négy szóval tudnám jellemezni a könyvet: istenkeresés, számok, történelem és a Kelet misztikuma. Magi miért a Keletet választja az istenkeresés helyszínéül?

 

Miért éppen a Kelet az „istenkereséshez”? Van erre utalás a könyvben… Magi valóban szeretné megtapasztalni az Istent, szeretne valahogy közelebb jutni hozzá. Úgy gondolja, hogy Isten magában a természetben rejtőzik. Ezért olyan területre menne ahol a természet a legerősebb, mondjuk az Amazonok őserdejébe vagy valami olyan helyre, ahol még az őstermészetet meg lehet találni.  De a testvére ajánlja neki és győzi őt meg, hogy, miután a vallások keletről származnak, inkább oda tegyen utazást.  Kevésbé veszélyes, mint a dzsungel.

 

  1. És az előző kérdéshez kapcsolódva: Valóban ilyen nagyhatással vannak a számok ránk? A számokban ott van az emberiség története? És ami a legfontosabb a számok közelebb visznek Istenhez?

A világ egyik alapvető tényezője kétségkívül a matematika. Az informatika matematika, a fizikai törvények matematika, a robotokat készítők az érzelmeket le tudják fordítani a matematika nyelvére, stb., stb. Ebből kiindulva Magi úgy gondolja, hogy talán maga Isten is a matematika nyelvén „beszél”. Sőt lehet, hogy Istent egy matematikai formulával lehet leírni vagy kimutatni. Amiben Magi hisz, vagyis amire lassan rájön az utazása során, az az, hogy a nyelv, elsősorban a magyar nyelv, matematikaszerűen épül fel. Azt is feltételezi , hogy az emberiség történelmének dátumaiban is  van  matematikai logika. Innen a könyv címe: „896 Utazás egy szám körül”. Ugyan vita folyik arról, hogy a magyarok pont 896-ban jöttek-e be a Kárpát-medencébe vagy egy több éves folyamat során, de az biztos, hogy a 896 egy olyan különleges szám, hogy nem lehet véletlen, hogy pont azt a dátumot választották egy ilyen nagyméretű megmozdulás megvalósításához. Az ősi népek mindig kiszámolták a legmegfelelőbb időpontot egy eseményhez.

Magi és Sarolta különböző személyiségeket testesítenek meg.  Magi az otthonától és a családjától távol él, fiatalkora ellenére önálló, és mérhetetlen kíváncsisággal indul útra.

 

  1. Sarolta ezzel ellentétben sokkal elkötelezettebb, ragaszkodik a gyökereihez és mindent arra tesz fel, hogy a kommunizmus által szétrombolt szellemi és családi hagyatékát újraélessze. Ön melyik szereplővel tud leginkább azonosulni?

 

Egy írónak, azt hiszem, eleve az a képessége és a vágya, hogy több emberi életet meg tudjon élni. Anélkül hogy több és különféle életekbe bele tudja képzelni magát, nem lehet az ember író. A valóságban persze csak egy életet élünk meg, bár személy szerint meggyőződésem, hogy minden embernek joga van az élete során irányt változtatni és úgymond „több életet” élni.  Ami a regényemet illeti, én mind a két testvért „szimpatikusnak” találom. Valójában a legtöbb családban van olyan tag, aki közelebb marad a tűzhelyhez, és van, aki elmegy, távolabb szerez tapasztalatokat.

 

  1. A könyv végén azt éreztem, hogy ez a történet még nem ért véget, nem érhetett véget. Nem a szokványos befejezést választotta. Lesz a könyvnek folytatása?

Lesz folytatása.  Ez a könyv időben 1920-tól 1989-ig tart, most dolgozom a második köteten, ami körülbelül ’89-től napjainkig tart, és amire elkészül, benne leszünk a 2020-as években, az marad a 3. kötetnek. A tévében a legizgalmasabb résznél vágják EL a történet szálait, hogy mindenki biztosan megnézze a következő részt. Én is ezt tettem.

A szerzőről

Leave a Reply